Növényszerelem

Írta: Giczi Annamária

Tisztelt Könyvtárlátogató!

Ezzel a mostani kiállításunkkal azoknak szeretnénk kedveskedni, akik szeretik a növényeket, de kevésbé gyakorlott kertészek. Illetve nincs kertjük, de szeretnék, ha sok-sok zöldnövény venné körül Őket. Rengeteg olyan szobanövény létezik, amely csodás dísze lehet otthonunknak. S persze nem kell feltétlenül hosszú órákat tölteni a gondozásukkal. Számos olyan fa/fajta létezik ugyanis, amely minimális törődést és kevés odafigyelést igényel. Összegyűjtöttünk, a teljesség igénye nélkül pár könyvet állományunkból, melyek segítenek önöknek eligazodni ebben a szép, zöld és persze színes világban.

A könyvek segítenek megmutatni, melyek azok a növények, amelyek legegyszerűbben tarthatók a lakásban, erkélyen, balkonon. A könyvek a kiállítást követően kölcsönözhetők.

A tárlat 2024. április 9-25. között látható felnőtt részlegünkön. Megtekintéséhez kellemes időtöltést kívánunk!

Ízelítő a szobanövények történetéből

A szobanövények olyan trópusi és szubtrópusi vidékekről származó növények változatai, melyeket lakásban, télikertben lehet tartani. Több száz fajuk ismert, amik között vannak igazi ritkaságok is.

A szobanövények kedvelői sem mindig vannak tisztában azzal, hogy milyen kalandos története van kedvenceiknek.A dekorációként tartott növények története az ókorig nyúlik vissza, ekkoriból származnak az első említések és ábrázolások, ahol már, mint paloták díszitő elemeiként hivatkoznak rájuk. Egyiptomi falfestményeken és Szemirámisz függőkertjeként lehet ismerős egy-két növény az érdekőlődők számára.

Az első, mai szemmel is hobbiként nevelt növények azonban nem ezek, hanem a ma is közkedvelt bonsai-ok voltak, ezekről az első említések körülbelül 1000 évesek – és természetesen a Távol-Keletről származnak. Skandináviában már időtlen idők óta vittek a házakba növényeket akkor, amikor megkezdődött a tél, de ezek a növények még nem a trópusokról származtak, mivel azokat csak akkor ismerte meg Európa, amikor a felfedezések korában a hajók átjutottak a tengereken. A szobanövények közül a kaktuszok biztosan csak Amerika felfedezése után jutottak el Európába, mivel ezek a növények csak azon a kontinensen honosak. Szinte biztosra vehető, hogy a kaktuszok mellett jó néhány egyéb növény is átkerült Európába.

Ezt követően a nagy földrajzi felfedezések hoztak változást. Ekkoriban az új kontinensek és az egzotikus utakkal párhuzamosan felmerült az európai hódítókban, hogy a trópusokon talál állat és növényfajokat is hazahozzák Európába. 1570-ben egy angol gyógyszerész mutatott be egy Melocactust (A dinnyekaktusz (Melocactus) a kaktuszfélék egyik neme, amelybe körülbelül harminc-negyven faj tartozik.) ami valószínűleg a Santa Maria hagyatékából származott. 1620-ban hoztak először hölgyliliomot a Fokföldről. 1644-ben a párizsi Jardin du Roiban már kallák nőttek. 1690-ben már tudtak ananászt termeszteni és bemutatták a tengeriszőlőt is. 1698-ban a melegházakban már ismerték az Aloe arborescenst. Az első trópusi orchidea, a Bahamákról származó Bletia verrecunda 1733-ban virágzott először Európában. 1774-ben hoztak be először a Fokföldről számos illatos levelű Pelargoniumot (muskátli). 1770-ben Frederik Allamand svájci botanikus gyűjtötte be Dél-Amerikában a később róla elnevezett Allamanda magvait (sárga dzsungelharang), majd elküldte őket Linnének. 1779-ben Cook kapitány és Sir Joseph Banks hozta be Új-Zélandról a szobafenyőt. 1819-ben egy Amaryllis faj érkezett Európába Brazíliából.

A legtöbb szobanövényt a 19. század folyamán hozták Európába. Korábban a növények begyűjtése nehéz, fáradságos feladat volt, de magának a növénynek is megerőltető volt a hosszú hajóút Európába, aminek a során számos növény elpusztult. Begyűjtésük során a szállítóknak nehéz terepen kellett átverekedniük magukat, meg kellett küzdeniük nem csak a trópusi betegségekkel és a bennszülöttekkel, de az állatokkal és az éghajlattal is. A nehézségek miatt a szobanövények begyűjtése és Európába szállítása igen jövedelmező vállalkozás volt: áruk az aranyéval vetekedett. A jó jövedelem érdekében a növényekért néha kíméletlen versengés indult, aminek a során nem riadtak vissza a korrupciótól, kémkedéstől és a gyilkosságtól sem.

Az állatokat egészen egyszerű volt, “hazahozni”, azonban a növények sokkal nagyobb gondot okoztak.

Mindez egészen addig folytatódott, míg Nathaniel Ward véletlenül fel nem találta a Ward-szekrényt, mely egy lezárható üvegtartály volt, amiben a föld megőrizte állandó nedvességtartalmát, így az érzékeny trópusi növények ideális szállítóeszköze lett és ez az üvegedény lett egyben a modern szobai növényházak elődje is.

Ezzel az első egzotikus növények hamar a királyi kertészetek, üvegházak ékességévé váltak.