Újdonságainkból ajánljuk
Összeállította: Szilassi Andrea
Repülj messzire! – Szentjánosbogár lányok 2.
„Tizenévesként, a hetvenes években Tully Hart és Kate Mularkey elválaszthatatlanok voltak. Tully volt a sminkjével és nyakba akasztós felsőivel a legmenőbb lány az iskolában. A szemüveges Kate pedig, a bokalengő farmerével, a stréber kívülálló. Ám a véletlen és a körülmények összehozták őket, és évtizedeken át kitartottak egymás mellett. Így kezdődött Tully és Kate története. Barátnők mindörökre. De néha véget érnek a történetek, és lehetetlennek tűnik újrakezdeni őket. Most, évekkel később, Tully életét fenekestől felforgatta a gyász. Szeretné betartani a Kate-nek tett ígéretét – hogy Kate gyermekei számíthatnak rá-, de fogalma sincs, hogyan csinálja. Mit tud arról az arrogáns, ambiciózus Tully, aki soha nem volt házas, hogy mit jelent családhoz tartozni? Kate lánya, a tizenhat éves Marah Ryan ugyanolyan elveszett, mint Tully. A magányos és sebezhető lány megismerkedik egy fiatalemberrel, aki kézen fogja, és bevezeti az ő veszélyes, kétes világába. Tully anyja, Dorothy Hart megbízhatatlan asszony, számtalanszor elhagyta a gyermekét, és végül összetörte a szívét. Ám most Tullynak szüksége van rá. Dorothy még egyszer visszatér, kétségbeesetten keresi a második lehetőséget, hogy jó anya legyen. De szembe kell néznie a legsötétebb félelmeivel, és elárulni múltja rettenetes titkát – csak akkor lehet az az anya, akire sérült lányának szüksége van. Egy tragédia összehozza ezt a három gyászoló nőt, és felfedezőútra indítja őket. Mindhárman utat tévesztettek, és szükségük van egymásra – és talán egy csodára is, hogy átalakítsák az életüket, és újra higgyenek az életben.”
Írta: Kristin Hannah ; fordította: Palásthy Ágnes. Szeged: Könyvmolyképző Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu
Az elásott csatabárd
„Minden rendszer összeomlik. Minden társadalom megrendül. Minden világ véget ér. A Föderáció tekintélyuralmi rendszerében összeesküvést szőnek, hogy meggyilkolják és lecseréljék az elnököt, aki rendre új testekbe tölti fel az elméjét, hogy megőrizze hatalmát. Mindeközben Nyugat-Európa perifériáján, ahol átadták a kormányzást a látszólag hatékonyabb, objektívebb és békésebb elnöki mesterséges intelligenciáknak, egy kísérleti elme meghibásodik, és azzal fenyeget, hogy olyan láncreakciót indít el, amely elhozhatja a nyugati világ végét. A baljós eseményekkel egy időben a Föderációban élő Lilja, a zseniális tudós, akinek a találmánya lehet a kulcs a látszólag halhatatlan elnök megdöntéséhez, menekülni kezd a törvény elől, és megpróbál kiszabadulni a rendszer felügyeletének szinte kijátszhatatlan védelmi hálójából. Sorsa összefonódik más lázadókéval a világ különböző pontjain, és hamarosan kockázatos szövetségek, titkos akciók és halálos következmények közt zajlik a harc fajunk túléléséért. Az elásott csatabárd vad tempójú, mélyen rétegzett futurisztikus thriller a geopolitikai kémkedések izgalmas jövőbeli világából, az emberi szabadságot megfojtó diktatórikus rendszerek kemény kritikájával. Ray Nayler Az óceán szeme és a Hugo-díjas Mamutrezervátum óriási nemzetközi sikere után egy újabb fontos és rendkívül elgondolkodtató könyvvel jelentkezik.”
Írta: Ray Nayler ; fordítta: Sepsi László. Budapest: Agave Kiadó, 2026. Forrás: Libri.hu
Ódon könyvek visszhangja
„A regény központi alakja, Ashlyn Greer, a ritka könyvekkel foglalkozó antikvárius, aki különleges képességgel rendelkezik: megérzi a könyvek előző tulajdonosainak érzelmeit, amelyet lélekvisszhangnak nevez el magában. Amikor rábukkan két, küllemében gyönyörű kivitelű kötetre, megállapítja, hogy a szerzők, Hemi és Belle, ugyanazt az 1940-es évekből való szerelmi történetet mesélik el, de egymásnak ellentmondó módon. Ashlyn elhatározza, kideríti az igazságot a két író sorsáról, miközben saját életének lezáratlan fejezeteivel is szembe kell néznie. A múltbéli rejtélyek lassan bontakoznak ki a kötet lapjain. A két szerző valódi kiléte kétséges, az antikvárius kinyomozza, Hemi és Belle az írók által használt álnevek. Hemi valójában egy Hugh nevű újságíró, Belle pedig egy Marian nevű, gazdag örökösnő, ők ketten az 1940-es évek New Yorkjában szerettek egymásba. A több idősíkot egymásba játszató történetben feltárul Marian édesanyjának, Helene-nek eltitkolt múltja, zsidó származása, kulturális identitása, amelyet megpróbált kitörölni a családi emlékezetéből. A legnagyobb rejtély az, miért vált el a pár haraggal egymástól?… Ez a kapcsolat csak évtizedekkel később, a jelenben kerül napvilágra, miután egy eltűnt családi album, amelyet végül Corinne-nál találnak meg, feltárja a múlt elfojtott emlékeit. A regény végére a talányok napvilágra kerülnek, lehetővé téve a szereplőknek a megbocsátást, a múlt lezárását. „
Írta: Barbara Davis ; fordította: Fejér Katalin Anna. Szeged: Könyvmolyképző Kiadó, 2026. Forrás: Kello.hu
Corpus delicti – Egy per krónikája
„Juli Zeh disztópikus regényében a Módszer nevű egészségdiktatúra mindent és mindenkit ellenőriz: a testet, a gondolatokat, az érzelmeket. A sport kötelező, az élvezeti szerek tiltottak, az életet adatok és statisztikák szabályozzák. A Corpus delicti főhőse, Mia Holl fiatal, tehetséges biológus, aki hisz a tudományban és a rendszer tökéletes működésében. Amikor azonban öccsét egy állítólagos bűncselekmény miatt elítélik, majd a börtönben öngyilkosságot követ el, Mia kételkedni kezd. Nem forradalmat akar – csupán az igazságot. Ám az önálló gondolkodás, a túl sok érzelem és a szeretet már önmagában is bűnnek számít. A regény krimiszerű feszültséggel vizsgálja, mi történik, amikor a rend fontosabbá válik az igazságnál, az egészség nevében pedig a szabadság is feláldozhatóvá válik. Nyugtalanító és provokatív olvasmány.”
Írta: Juli Zeh ; fordította: Nádori Lídia. Budapest: Typotext Kiadó, 2026. Forrás: Libri.hu
Lady Elizabeth – Utam a koronáig
„A leánygyermek 1533-ban született a reneszánsz kor fényűző greenwichi Placentia Palotájában. Rajongott gyönyörű anyjáért és a fejüket vesztett feleségeiről is híres, fenséges apjáért. A leány törvénytelen gyermekként pompás kastélyokban nevelkedett, mesterektől sajátította el a tudományokat, nyelveket, udvari mulatságokon táncolt és lantján játszott. Különleges eszének, határozott, erős jellemének híre bejárta egész Angliát. Sugárzó megjelenése olyan csodálatot ébresztett a férfiakban, hogy vonzó alakja sokáig kísérthesse még őket, s lángolóan vörös haját is csak nehezen feledhessék. Ifjú korára szenvedélyesen izzó nővé virágzott, akinek kalandos életútjában szűzies titkaira is fény derül. Egy rejtélyes, protestáns úrnővé, aki szembenéz a királyi udvar intrikáival, a felségárulás vádjával, megvívja csatáit a testi vágyakkal, és szellemei segítségével leszámol félelmeivel, hogy diadalmaskodjon mindenek felett. A történész végzettségű, a korszakot behatóan ismerő írónő sikerkönyve megjelenése után azonnal listavezető lett, azóta pedig országról-országra hódítja meg az olvasók eszék és szívét.”
Írta: Alison Weir ; fordította: Tamás Ábel. Budapest: Ulpius-Ház, 2009. Forrás: Libri.hu
Repedt kályhámon macska ül – Az 1986-os év
„Az 1986-os év eseményei egy író naplójából. Sűrű év volt ez, nemcsak a szerző személyes történetében, hanem a világban is: a kádári szürkeségben ott ólálkodott – a 30. évforduló miatt még fenyegetőbbnek tetszőn -’56 emléke, miközben a történéseket átlengte a csernobili felhő, amelyben a szerző oda-vissza utazik Varsó és Budapest között. A formabontónak, sőt forradalminak számító kaposvári színház virágkorát éli, csakúgy, mint a szamizdat; készülődnek a rendszerváltó erők kívül és belül, miközben a budapesti Katona József Színházban folynak az író letiltás szélén billegő darabjának, a Csirkefejnek a próbái, és zajlik a lapok hasábjain egy vad nacionalista lengyeltörténész Spiró ellen indított hadjárata. A pár évvel korábban kiadott könyvét, Az Ikszeket lengyelellenesnek kikiáltó, a nagypolitikáig is felható cikksorozat súlyos következményekkel jár: az író ettől kezdve évekig nem teheti be a lábát Lengyelországba, ez pedig veszélyezteti A Jövevény (majd utóbb Messiások) címmel megjelent, épp készülő regényéhez létfontosságú varsói könyvtárazásokat. Az egykori naplószöveget jegyzetek és AzIkszek-„vita” dokumentumai egészítik ki a szerző mai kommentárjaival.”
Írta: Spiró György. Budapest: Magvető Kiadó, 2026. Forrás: Libri.hu
A csendes lány
„Claire Keegan kiemelkedő tehetség, korunk egyik legfontosabb történetmondója. A regényből készült film rangos díjak sorát nyerte el. Írország, vidék, forró nyár. Az apa a rokonok farmjára viszi a lányát, és nem mondja meg neki, mikor jön érte. A lány jól érzi magát Kinselláéknál, melegséget, törődést tapasztal, amit eddig nem ismert. De valamiről nem beszélnek ebben a tiszta, rendes házban. Mi lesz vele, ha véget ér a nyár? Claire Keegan 1999 óta számtalan irodalmi díjat nyert el szülőhazájában, Írországban, az Egyesült Államokban és Franciaországban. Írásai közül kettőt megfilmesítettek. A csendes lány filmváltozata 2023-ban Oscar jelölést kapott. A másik többszörösen díjazott alkotás, az Ilyen apróságok a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be, a főbb szerepekben Emily Watson és Cillian Murphy.”
Írta: Claire Keegan ; fordította: Nemes Anna. Budapest: 21. Század Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu
A feledés elixírje – A csodák Párizsa 2.
„Párizs, a 20. század eleje. A boldog békeidők egy olyan Párizsában, ahol gnómok, driádok, szárnyas macskák és beszélő tölgyek élnek együtt, Louis Denizart Hyppolite Griffont, egy tetőtől talpig úriember mágusokból álló klub tagja, újabb gyilkossági ügybe keveredik. Az áldozat egy látszólag jelentéktelen régiségkereskedő, ám a nyomozás egy olyan névhez vezet, ami sok ember szívében kelt félelmet: Giacomo Nero. Ez a nagyra törő fekete mágus olyan cselszövés központi alakja, aminek gyökerei a Régens uralmának idejébe vezetnek vissza. Ekkoriban Griffont a Castelgriffe lovag nevet viselte, és pimasz tudósemberként és szabadelvű mágusként egy titkos társasággal került szembe, és így esett meg, hogy először harcolt vállvetve egy bizonyos Saint-Gil bárónővel. Most pedig úgy tűnik, hogy a múlt század homályába vesző titkok ránthatják le a leplet egy napjainkban zajló összecsapásról, aminek következményei még a Tündérvilág alapjait is megrengethetik… Üdvözlünk A Csodák Párizsában! A David Gemmell-díjas Pierre Pevel a kortárs európai fantasy egyik legfontosabb alakja. A klasszikus Verne-regények izgalmas világát tündérekkel, sárkányokkal és egyéb szerzetekkel benépesítő A Csodák Párizsa regénysorozata Franciaországban 2003-ban, Magyarországon 2024-ben indult hódító útjára az Ambremer titkaival, amihez számos folytatás készült könyv és képregény formájában – utóbbival a magyar olvasók az új Kockás lapjain is is találkozhattak már, A Pattantyúsok címmel.”
Írta: Pierre Pevel ; fordította: Nagy Krisztián. Szolnok: Chameleon Comix, 2026. Forrás: Libri.hu
