Mit is ír a kalendárium? – Kalendáriumtörténeti kiállítás

2024 február 20-tól 29-ig a fenti témában nyílik kiállítás folyóiratolvasónk vitrinjeiben. A kiállított műveket Giczi Annamária kollégánk válogatta, aki a következő gondolatokkal ajánlja a látogatók számára a kiállítást:

Mi a kalendárium?

A kalendárium egy, az év napjait, évfordulókat, ünnepeket, sok esetben olvasmányokat is tartalmazó évkönyv, melynek elsődleges feladata az idő múlásának jelzése volt.

De egyben naptár is, éves általános tudnivalókat tartalmazó könyv. A kalendárium tartalmazza az ünnepekhez kapcsolódó népszokások leírását is. Érdekes olvasmány egy régi kalendárium, mert megismerhetjük belőle az akkori ember gondolkodásmódját.

Maga a szó latin eredetű: calendarium = adósok könyve. Ez oda vezethető vissza, hogy az Ókori római naptárban a hónapnak 3 nevezetes napja (Calendae, Nonae és Idus) közül az első a hónap kezdetét calendae (elseje) jelentette. Ezen a napon hirdették ki, hogy az adott hónap hányadik napjára esik az Idus (13-14-15) illetve az azt 9 nappal megelőző Nonae (5-6-7). Innen ered maga a Calendae (eredetileg dies calendae) szó, a „kikiáltás napja” Az „adósok könyve” értelmezés viszont arra utal, hogy a római pénzügyi jog szerint a hónap első napján voltak esedékesek az adósságok és azok kamatjainak törlesztése.

Egy kis kalendáriumtörténet

A kalendáriumok történetének kezdete a 15–16. század fordulójára tehető, ekkor jelentek meg az első, teljes évre szóló naptárak. Ezek később számos információval kibővültek: elsősorban a mindennapi élethez kapcsolódó hasznos tanácsokkal, de – a kor szellemiségének megfelelően – a szentek felsorolásával, egyházi ünnepekkel, és asztrológiai jellegű jóslásokkal is.

A 18. században kezdett nőni a szórakoztató irodalmi jellegű tartalom aránya, ami egész egyszerűen a kalendáriumokat kiadók közti konkurenciaharcnak tudható be: a népszerű irodalmi műveket is tartalmazó kalendáriumoknak nagyobb volt a keletjük, s a kiadók megkezdték küzdelmüket a vásárlók kegyeiért. Szintén a 18. századra tehető a kalendáriumok tartalmának differenciálódása: míg korábban legfeljebb a kötés volt igényesebb vagy éppen egyszerűbb, a tartalom módosulásával már a művelt rétegek számára kívántak egy hozzájuk közelebb álló kiadványt összeállítani. A kalendárum – a naptárfunkción túli – műveltető és szórakoztató szerepe nem egyszerűen különvált, hanem arányaiban, minőségében módosult.

Magyarországon a kalendáriumok év elején először a pestiek kezébe kerülhettek, majd az év második felére eljutottak a nagyvárosokba is, ahol az úgynevezett kalendárium-vásárokon lehetett hozzájutni.

A 19. századra alakult ki az új típusú kalendárum, mely már egyértelműen a polgárosultabb rétegnek szólt. Ezekben a kiadványokban már nem kapott helyet a politikai híranyag, mint korábban. 1850 körül az országban mintegy félmillió példány kelt el a kalendáriumokból. Ekkorra már számos naptártípus létezett, az egyszerű naptártól kezdve a tréfás, vidám naptáron át a hölgyeknek szóló kiadványokig.

A századforduló környékén megjelennek a hirdetések is. A kalendárium ebben az időben már egy hagyományos kommunikációs eszközként viselkedett, mely a polgárosodás időszakának a megnövekedett információigényt volt hivatott kielégíteni.

Az emberiség kultúrtörténetéhez kétségtelenül hozzátartozik a naptárak története. Kultúráinknak a korát, egy-egy történelmi vagy tudományos eseménynek, születéseknek és haláloknak az időpontját mind, mind az időszámítás segítségével határozhatjuk meg.

Napjainkban a kalendáriumok jelentősége csökkent, hiszen azokat az ismereteket, melyek révén korábban oly népszerűek voltak a naptárak, ma már könnyebben, gyorsabban és olcsóbban meg lehet szerezni. Ugyanakkor a kalendárium, mint évfordulónaptár ma sem nélkülözhető, hiszen lexikális jellegű tartalmával hagyományos ismeretanyagot tár olvasói elé.

A mostani kiállításunk anyaga a könyvtárunkban fellelhető kalendáriumokból állít ízelítőt a látogató elé. Mindehhez kellemes elmélyülést kívánunk!