KÖNYVAJÁNLÓK,  Történelmi regények

Olvasmányos történelem

Vad idők

“Hogy Guatemalában 1954-ben az Egyesült Államok segítségével hogyan döntötték meg katonai puccsal a demokratikusan megválasztott kormányt, az ma már csak apró fejezet a történelemben. Ám Vargas Llosa nagy sztorit talált benne – s nemcsak azért nagy sztori ez, mert évtizedekre meghatározta Közép-Amerika sorsát, hanem azért is, mert van benne valami ördögi. Ördögi, ahogy egy hamis történet alapján – hogy Guatemala kormánya a szovjet kommunizmus szálláscsinálója a kontinensen – hatalmas erők lépnek mozgásba, óriási emberi tragédiákat okozva, és kisiklatva egy ország, sőt egy egész földrész természetes fejlődését. S ebből a nagy sztoriból igazi irodalom lett: Vargas Llosa a történelmi tényeket a fantáziájával kibontva hús-vér alakokat teremtett – politikusokat, diktátorokat, propagandistákat, karrieristákat, kegyetlen vagy épp önfeláldozó katonákat és a Nőt, aki, mint talán mindig, most is ott van a háttérben, alakítva az eseményeket vagy legalábbis az eseményeket alakító férfiakat. Mario Vargas Llosa (sz. 1936), a 2010-es irodalmi Nobel-díjas, a leghíresebb perui, a latin-amerikai irodalom nagy generációjának egyik legnagyobbja olyan remekművek alkotója, mint A város és a kutyák, a Háború a világ végén, A beszélő, a Pantaleón és a hölgyvendégek, a Négy óra a Catedralban, A Kecske ünnepe, a Szeretem a mostohámat, a Don Rigoberto feljegyzései…”

Írta: Mario Vargas Llosa; fordította: Eőry Zsófia. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Írország ébredése

“A méltán nagyra értékelt Dublin folytatásában a 16. század legvégén találjuk magunkat Írország földjén, amikor a századok óta tartó angol hódítás utolsó fordulójához érkezik: kezdetét veszi az őslakos katolikus írek teljes leigázása. Az ír történelem családok generációinak sorsán keresztül kel életre a könyv lapjain. Olyan szereplőkkel kerülünk közeli kapcsolatba, akiket nehéz, olykor kényszerű választás elé állít az élet. Testvéreket ismerünk meg, akiknek dönteniük kell: hűségesek maradnak-e őseik hitéhez úgy, hogy ezzel családjuk biztonságát, boldogulását veszélyeztetik. Asszonyt, akinek választania kell az olthatatlan szenvedély és a békés családi élet között. Férfiakat, akik életüket és gyermekeik jövőjét kockáztatják a szabadságért vívott elkeseredett küzdelemben. A családregény olvasása közben négyszáz év történelmén át járjuk be azt a tragédiával és dicsőséggel kikövezett utat, ami végül, a 20. században, Írország függetlenségéhez vezet. Útközben emberi történeteket, sorsokat ismerünk meg. Embereket, akik a társadalom különböző rétegeihez tartoznak, katolikusok és protestánsok, szegények és gazdagok, tűrnek és küzdenek.”

Írta: Edward Rutherfurd; fordította: Császár László. Pécs: Alexandra Könyvesház, 2019. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Láthatatlan híd – Amit lerombol a történelem, felépíti a szerelem

“András építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a 30-as évek párizsi bohéméletébe, mint amilyen váratlanul sodorja magával aztán a világégés. Munkatáborról munkatáborra, küszködve kapaszkodik az egyetlen szerelembe. Klára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról Párizsba kénytelen menekülni, ahol egyik pillanatról a másikra felnőtté kell válnia. Gyerekeik már a háború idején születnek, ők pedig a földi poklokkal csatáznak életükért és egymásért, mindnyájuk túléléséért. Olyan emlékekre tesznek szert, melyek kitörölhetetlen nyomot hagynak generációk örökölt sorsában. Julie Orringer a holokausztot túlélő magyar nagyszülei történetének állít emléket megrázó, nagy ívű családregényében. Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz.”

Írta: Julie Orringer; fordította: Kepes János. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Vöröslő ég a Don felett

“1942 nyara. A sztálini tisztogatásokban lefejezett és a félelmetes német hadigépezet által megtizedelt Vörös Hadsereg a szétesés szélén áll. A német csapatok könyörtelenül nyomulnak előre a Don felé – ha elérik a kaukázusi olajmezőket, az az egész Szovjetunió végét jelentheti. Benya Golden, egykor ünnepelt író, manapság Gulag-rab egy köztörvényes bűnözőkből és rendszerellenes kozákokból álló lovas büntetőosztag – a Holtak – tagjaként néz szembe a megállíthatatlannak tűnő német offenzívával. Egy öngyilkos küldetés az ellenséges vonalak mögé parancsolja őket, de egyébként is mit ér az élete annak, akit a Párt elítélt? Eközben Moszkvában Sztálin szövi terveit, amelyekkel megfordíthatja a vesztésre álló háborút, magányos lánya, Szvetlana pedig a pusztulás közepette megismeri az első szerelmet. Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának lélegzetelállító következő része a vér áztatta orosz sztyeppéktől a Gulag borzalmas barakkjain át egészen a Kreml rettegéssel átitatott termeiig vezeti az olvasót. A Vöröslő ég a Don felett az embertelen mészárlás, a túlélés és a halál árnyékában kivirágzó, törékeny szerelem története.”

Írta: Simon Sebag Montefiore; fordította: Haris Ildikó. Pécs: Alexandra Könyvesház, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Csak játszik velem az élet

“Tuvja Bruk a nagyapám volt, Vera pedig a nagyanyám. Rafael, Rafi, R. az apám volt, ezt már tudjuk. És Nina… De hát Nina nincs a képen. Ez egy ilyen család.” – írja Gili a jegyzetfüzetébe. Vera kilencvenedik születésnapjára azonban Nina visszatér a kibucba, ahol anyja euforikus örömmel, lánya, Gili dühösen és Rafi nem szűnő rajongással fogadja. Ezúttal, úgy tűnik, Nina nem akar elmenekülni: sürgősen tudnia kell, mi történt életének első éveiben. Azt akarja, hogy az anyja mondja el neki, mi történt, amikor mint fiatal horvát zsidó lány beleszeretett Milosba, a föld nélküli szerb parasztok fiába. És mi történt, amikor Milost a sztálinisták börtönbe zárták kémkedés vádjával. Tudni akarja, miért deportálták Verát Goli Otok szigetére, és miért hagyta el őt hat és fél éves korában. Vera, Nina, Gili és Rafi útra kelnek, és a válaszok nyomába erednek. A katartikus utazás Goli Otokra elsöprő erővel formálja át mindannyiuk életét. David Grossman a transzgenerációs traumák természetét, történelem és egyéni sors összefonódását, a döntések visszavonhatatlanságát és a megbocsájtás erejét tárja az olvasó elé – morális ítélkezés nélkül, hitelesen.”

Írta: David Grossman; fordította: Rajki András. Budapest: Scolar Könyvkiadó, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Megrontott éden

“1929-et írunk, Olaszországot Mussolini és a feketeingesek uralják vaskézzel. A tizenhét éves Liliana Olaszország tengeren túli ékkövébe, a csodálatos Tripoliba utazik, hogy a fasiszta rezsim elől idemenekült bátyjához és annak új feleségéhez költözzön. A fiatal lány könnyű szívvel és nagy reményekkel érkezik a gyarmatra, de csalódnia kell: a gyönyörű tájon mulatságok és flörtök helyett üldöztetés, erőszak, korrupció és elnyomás fogadja. A fasizmus és a katolicizmus egymásnak feszülő eszméi közé szorított kamasz baljós viszonyba keveredik, ami rá és a szeretteire egyaránt végezetes következményekkel jár. Az Afrika-szakértő Virginia Baily megrontott ártatlanságból, mélyre temetett traumákból és valós történelmi eseményekből szőtt története hosszú ideig velünk marad.”

Írta: Virginia Baily; fordította: Marczali Tamás. Pécs: Alexandra Könyvesház, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A szabadság ára

“Vera és Miklós kéz a kézben sodródnak az 1956-os forradalom viharában. Vajon szerelmük túléli álmaik összeomlását? Timár Gábor, a józsefvárosi író, emlékeinek gazdag kincsestárából merít kevesek által ismert gyöngyszemeket a szabadságharcról. “Több mint fél évszázad távlatából, amikor a forradalmunkra emlékezem, összeszorul a szívem. Gondolatban visszaröppenek a barikádra, ahol megáll az idő, összefolynak a percek, az órák és a napok. Ismét huszonnégy éves, idealista forradalmárrá válok.”

Írta: Timár Gábor. Budapest: Aposztróf Kiadó, 2018. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A trónon harmadik

“Az Úr 1038. esztendejében Aba Sámuel, a halott István király veje már csak békés öregkort kíván magának birtokain, de a trónra lépett Orseolo Péternek más tervei vannak vele. A gyenge kezű uralkodó az udvarba rendeli és trónja támaszának szándékával nádorispánná nevezi ki. Sámuel úr berzenkedik a talján király szolgálatától, ám ellenérzését magába zárva színleg hűséggel szolgálja Pétert, a háttérben viszont minden lehetőséget megragad hatalma gyengítésére. Amikor az országban felhalmozódott elégedetlenség lázadásba csap át, Aba Sámuel áll a felkelés élére, és a király elűzését követően ő lép harmadikként István király trónjára. A hőn áhított békés öregkor helyett így újra és újra fegyvert kell fognia III. Henrik német-római császár támadásaival szemben, miközben az országot megosztó keresztény-pogány ellentéteken is próbál úrrá lenni. A tragikus sorsú uralkodó személyisége, tettei majd egy évezrede ellentmondásos megítélésűek. Az egyház sosem tudta megbocsátani neki a pogánysággal szemben tanúsított vallási türelmét, így a kolostorok iskoláiból kikerült történetírók versengve festették minél feketébbre alakját, a nép azonban oly szeretettel emlékezett vissza rá, mint Mátyás királyra. A fiatalon elhunyt Karczag György három történelmi regénye a magyar irodalom igazi klasszikusai közé tartozik. Az Árpád-triász második kötete komorabb történet, mint az Idegen páncélban volt, ám ízes nyelvezete már az első mondatokkal magával ragadja olvasóját, fordulatos történetvezetése pedig egy pillanatra sem engedi lankadni figyelmét.”

Írta: Karczag György. Szeged: Lazi Könyvkiadó, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban