Könyvtárosok kedvencei

Emlékezetes olvasmányaim

Válogatta: Fegyverneki Erzsébet.


A szél árnyéka

“Vannak dolgok, amiket csak sötétben látunk igazán. És csak akkor, ha már kellőképpen fogékonyak vagyunk. Daniel Sempere tízéves, amikor antikvárius apja egy hajnalon elviszi egy titokzatos barcelonai könyvtárba, az Elfeledett Könyvek Temetőjébe. Ebben a Temetőben olyan művek nyugosznak, amelyek egy-egy könyvtár vagy könyvesbolt bezárásával elárvultak. Daniel a “beavatási szertartás” során örökbe fogad egy könyvet – Julián Carax A szél árnyéka című művét -, és azzal megpecsételődik a sorsa mind a kötetnek, mind a fiúnak. Romantikus – újromantikus – regény elátkozott, megtagadott könyvekről, az egyetlen szerelemről, igaz barátságról, feneketlen gyűlöletről és véres bosszúról. Olyan fájdalmasan szép, olyan félelmetes és fordulatos, amilyen egy többgenerációs családtörténetbe oltott kísértet- és detektívhistória csak lehet. A függelékben olvasható Tűzrózsa című novella Az Elfeledett Könyvek Temetője tetralógia eredetét beszéli el. A tetralógia további részei: Angyali játszma, A mennyország fogságában, Lelkek labirintusa. Carlos Ruiz Zafón (1964) világszerte elismert, díjakkal elhalmozott, rendkívül népszerű spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították.”

Írta: Carlos Ruiz Zafón; fordította: Berta Ádám, Vajdics Ildikó. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2016. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


A rózsa neve

“Az olvasó az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb világsikerét tartja a kezében. Súlyosan szórakoztató és szórakoztatóan súlyos regényt. Krimit. Igazi nyomolvasást. A nyomok, persze, a tettes nyomai. Ki a tettes? Miért halnak sorra a szerzetesek egy XIV. századi apátságban? A rózsa neve nem volna tisztességes krimi, ha az olvasó a regény végén (a legeslegvégén) nem kapna választ erre a kérdésre. De tisztességes (ördögi, ravasz és mégis üde) regény se volna, ha a válasz nem törpülne el a még sokkalta nagyobb kérdőjelek árnyékában. “Ki a tettes?” Ez a kérdés – figyelmeztet a regényhez írott “széljegyzeteiben” Umberto Eco, a tudós szemiotikaprofesszor – nemcsak a krimiknek, hanem a pszichoanalízisnek és a filozófiának is alapkérdése. A rózsa nevétől a rózsáig hosszú az út, és kacskaringós, de belátható. Ami a rózsától a “tettesig” sötétlő homályt illeti, bizony válasz nélkül maradunk.”

Írta: Umberto Eco; fordította: Barna Imre. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2020. Forrrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Akik már nem leszünk sosem

“Krusovszky Dénes nemzedékének egyik legjelentősebb költője. Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet. 1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak. Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni.”

Írta: Krusovszky Dénes. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 2018. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Sapiens

“A tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá… A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.”

Írta: Yuval Noah Harari; fordította: Torma Péter. Budapest: Animus Kiadó, 2018. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Csokoládé

“Titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher költözik a kislányával Lansquenet-be, és megnyitja “csokoládézóját” – a parányi kávézóval kombinált csokoládéboltot. A zárkózott falusiak gyanakodva figyelik az új lakót, aki színes ruhákat hord, mosolyog, és mindenkihez van egy kedves szava. Különösen Reynaud atya szemét csípi a jövevény. A templomból épp rálát a boltra, amelynek vidám kirakatában hívogatóan sorakoznak a nyalánkságok – csupa-csupa földi hívság és csábítás. Ki ez a ledér nőszemély, akinek nincs férje, és – ó, irgalom atyja, ne hagyj el! – nem jár misére? Ám a kíváncsiság legyőzi az ellenérzést, a falusiak egyre gyakrabban néznek be a boltba, ahol Vianne csalhatatlan érzékkel, személyre szabottan választja ki a megfelelő édességet mindenki számára, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, átélhetők az álmok… A felháborodott plébános úgy látja, a jövevény súlyos veszélyt jelent a nyájára. Bűnösnek nyilvánítja az áruját – a simogatóan lágy, érzékien finom, buja illatokkal terhes csokoládét -, és a faluban kitör a viszály. Amikor pedig Vianne nem átall húsvétra csokoládéfesztivált szervezni, a falu egész közösségét megosztja a háborúság… A regényből nagy sikerű film készült Juliette Binoche, Johnny Depp, Judi Dench és Alfred Molina főszereplésével.”

Írta: Joanne Harris; fordította: Szántó Judit. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2017. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Papírsárkányok – Hazatérés Afganisztánba

“Khaled Hosseini nemzetközi áttörést hozó, 80 országban megjelent sikerkönyve, a Papírsárkányok egy nem mindennapi barátság felejthetetlen és megható története, ami egy tehetős fiú és a család szolgájának fia között szövődik egy pusztulásra ítélt ország végnapjaiban. A két fiút közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés köti össze. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja életüket. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant és a gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. A Papírsárkányok egy igaz történet az olvasás erejéről, az árulásról, a megbocsátás lehetőségéről és az apák hatalmáról a fiaik fölött. Egy elsöprő erejű családi krónika Afganisztán történelmének legsötétebb évtizedeiből, amelyben a szerelem és a barátság küzdelmei egy szokatlan és megrázó regénnyé állnak össze. A Papírsárkányok a megjelenése óta milliók kedvencévé, igazi modern klasszikussá vált. “

Írta: Khaled Hosseini; fordította: Vajda György. Budapest: Tericum Kiadó, 2005. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


A megváltó

“Egy héttel karácsony előtt, Oslo legforgalmasabb bevásárló utcáján agyonlövik a norvég Üdvhadsereg egyik munkatársát. Az eset előtt mindenki értetlenül áll. A nyomozást vezető Harry Holénak és csapatának szinte semmi kiindulópontja nincs: sem használható bűnjel, sem indíték, de még egy valamirevaló személyleírás sem. Mindössze annyit tudnak meg, hogy a tettes piros kendőt viselt a nyakán. Megindul hát a hajsza az ismeretlen, hidegvérű gyilkos után, aki közben tovább vadászik a norvég főváros fagyos utcáin, mert még nem végzett a feladatával.”

Írta: Jo Nesbo; fordította: Petrikovics Edit. Budapest: Animus Kiadó, 2010. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


A Mester és Margarita

“Közel tizenkét éven át dolgozott Bulgakov “A Mester és Margarita” című regényen: 1928-tól 1940 februárjáig. Az egyre keményedő sztálini kultúrpolitika közegében a regény készültét is olyannyira titokban tartotta, hogy legszűkebb baráti körén kívül senki sem tudott róla – kivéve a körülötte rajzó ügynököket, besúgókat. 1930-ban, miután a “Képmutatók cselszövése” című darabját betiltották, megsemmisíti a kézirat egy részét: “Én magam dobtam a kályhába az ördögről szóló regényemet” – írja a szovjet kormányhoz címzett levelében. 1933-ban, miután barátja, Nyikolaj Erdman drámaíró letartóztatásának hírét veszi, újra elégeti a regény egy részét. Alig egy éven belül emlékezetből újraírja – bizonyságául a regény alapján szállóigévé vált szavaknak: “Kézirat sosem ég el!” Bulgakov legalább ötször kezdte teljesen újra a mű írását, s a kutatók legalább öt önálló változatot tartanak számon. “Add Uram, hogy befejezhessem a regényt!” – írja Bulgakov a fohászt a ki tudja hányadik kézirat margójára, az általa “napnyugta-regénynek” nevezett nagy mű azonban befejezetlen maradt. 1938-ban a kézirat tetejére fölírja ugyan a végleges címet: “A Mester és Margarita” és elkészül az “Epilógus” is, a végső szerkesztést azonban nem tudja elvégezni. A kézirat nem ég el, mert nem létezik – parafrazálhatnánk a híres szállóigét. Keserű tény: A “Mester és Margaritá”-nak nincs végleges kézirata. Ami van: a regény 1938-ban elkészült gépirata, meg többfüzetnyi javítás és betoldás, melyeket már nagy betegen, látását elveszítve diktált feleségének élete utolsó hónapjaiban. Külön regény a mű kiadásának története is. Felesége, Jelena Szergejevna Bulgakova az író végakaratának megfelelően, számos alkalommal megkísérelte a regény kiadatását, de erre csak közel három évtizeddel később, 1966-67 fordulóján került sor. “

Írta: Mihail Afanaszjev Bulgakov; fordította: Szőllősy Klára; szerkesztette: Kiss Ilona. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2020. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban