Karnevál, avagy „a farsang farka”

2024 január 30-án, 11 órától új kiállítás nyílott könyvtárunk felnőtt részlegén. Az eseményen a témához kapcsolódó könyvekből, képekből és tárgyakból láthattak egy kis ízelítőt a látogatók, melyeket a világ ismertebb karneváljaival kapcsolatban válogattunk. Az összeállítást Giczi Annamária készítette, és ajánlotta a megjelentek  figyelmébe. A kiállítás 2024. február 14-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.

---

Giczi Annamária  a következő gondolatokkal ajánlotta a kiállított műveket a látogatók számára:

Karnevál, avagy „a farsang farka”

Lassan, (nagyon lassan) de közeleg a várva várt tavaszi ébredés és hát vele a farsang ideje is. Ez azaz idő, amikor mindenki, aki csak teheti, kibújik megszokott önmagából, „álarcot ölt” és vidámsággal, nevetéssel üdvözli … De pontosan mit is? Tudjuk-e, hogy mit is ünneplünk A farsang, a karneválok, maszkabálok idején? Hiszen a világon a történelem különböző korszakaiban ezen ünnepeknek szélsőségesen eltérő változatai voltak ismertek.

Tudjuk-e mit ünnepeltek eleink itthon és szerte a világban?

Egyes országokban élénkebben élnek a szokások és hagyományok, másutt kevésbé. Szerencsére az emberek kíváncsisága tovább élteti a hagyományok őrzését, ápolását.

Honnan eredhet, mit is jelent maga a karnevál?

Mindenképpen egy jellegzetes ünnepség-sorozat. A régi korok vallásos-rituális gondolkodása szerint a tél a halált jelképezte, valamint a káoszt. Az újévet a legtöbb földművelő nép a tavasz elején, tehát a napok látható hosszabbodása idején ünnepelte. Ezért a farsang idején tartott ünnepségek is a tavasz születését, a világosságnak a sötétség feletti, a rendnek a káosz feletti győzelmét jelképezték.

Maga a szó a latin carne levare, „kifejezésből alakult ki. Mert a karnevál időszaka a bőjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom is a húshagyókeddet jelölte. A „carne vale” jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjt megelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott. A Karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása is ismeretes, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a farsangi időszakkal esik egybe. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos álarcos felvonulások kísérték.

A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt.  Ekkor alakult ki a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak farsang elnevezése. A német fasen, faseln- mesélni, pajkosságot űzni szóból ered, mely- főként az utolsó három napban, a szabados mulatozás, kicsapongás, böjtök előtti népünnepélyek ideje is. Az egyébként szigorúan vallásos, hétköznapi életet ekkor a féktelen örömünnep váltotta fel.

A kiállítással különböző karneválok történetébe szeretnénk – a teljesség igénye nélkül – bepillantást nyújtani, könyvek, színes fotók és írások segítségével. S mindehhez kellemes karneváli kikapcsolódást, kívánok Mindannyiuknak!

A Velencei karnevál

Külön történelmi magyarázattal is szolgál:

Olaszországban a régi római Saturnália ünnepekből származtatják, mivel ezt az ünnepet a keresztény egyház nem tudta a nép tudatából kiirtani és ezért kénytelen volt e régi pogány ünnepeknek némi vallásos színezeted adni. A hagyomány szerint a köztársaságnak a császárhű Ulrico pátriárka felett aratott győzelme óta tartanak ünnepségeket ilyenkor „Húshagyó csütörtökön” a Piazetta San Marco-n. Az első írásos emlékek, melyek megemlítik a karnevált, 1094-ből valók. A mai napig őrzi ezt a hagyományt a velencei karnevál. (Pl. A felvonulásokon virágot és gipszből vagy cukorkából készült golyócskákat (confetti) dobáltak a járókelőkre.) Velence a 18. században elnyerte a karneválok városa címet. Amikor a köztársaság megbukott, a város fejlődése alábbhagyott, a karneválokról is megfeledkeztek.1980-ban kétszáz év téli nyugalom után újították fel a velencei karnevált.

A maszk kétségtelenül a karnevál jelképe, Velence szimbóluma. A maszk-készítőknek már a középkorban saját alcsoportjuk volt a festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok, (Pl. Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat Mátyás király korában)

A legrégebbi törvény, mely Velencében az álarchasználatát szabályozza 1268-ban született. A legfurcsább rendelet 1467-ből származik, mely megtiltotta a férfiaknak, hogy apácazárdába belépjenek, és nőnek álcázzák magukat. Egy 1502-es rendelet a maskarásokat rend szabályozta. Nem engedélyezte az álarc és a fegyver együttes viselését. Sőt több időszakban betiltották a felvonulásokat.

Az egyetlen maszk, aminek a hordását majdnem egész évben engedélyezték, az a bauta volt. Ez egy fél- álarc, mely kényelmes is, mert a levétele nélkül is bárki ehetett-ihatott a viselése közben. De ez volt egyben az első maszk is, és kizárólag az arisztokraták viselték. Egy másik tipikus velencei maszk a pestisdoktor.

A busójárás

A mohácsiak hagyományos farsangi népszokása. Ez a Vízkereszttől (január 6.) Hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak.  A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. Ez a télűző fesztivál a „farsang farka” három napig tart. Farsang vasárnapjától húshagyó keddig. Csúcspontja a karnevál. Különböző elemei vannak: partraszállás, jelmezes felvonulás, és a koporsó vízre bocsátása, majd a máglyagyújtás.

2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség listáján. Ez egy tavaszváró, téltemető népszokás, mely a Mohácson és környékén élő többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos „alakoskodásából” és dramatikus néphagyományából ered. Ők hozták magukkal ezt a népszokást és itt nyerte el mai formáját és rekvizitumait.

Habár nincs történelmi alapja, de kapcsolódik a busójáráshoz egy népi monda is: mely szerint a török hódítók elől a dunai mocsárvilágba menekült őslakos sokácok – megelégelve a török elnyomást, ijesztő, vérrel festett faálarcokba és birkabőrbe öltözve, a maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt- elzavarták Mohácsról a törököket.

De a busók összekötik Magyarországot Európával, hiszen Európa számos pontján jelen vannak a mohácsi népszokáshoz rendkívüli módon hasonlatos maszkos, télűző népszokások, farsangi felvonulások. A busón kívül a mohácsi busójárásnak van még egy jelmezes alakja a jankele. Jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll és van egy zsákja, mely régen hamuval, liszttel volt tele. Ezzel páholta el a nézőket, főként a lányokat, de régebben a haragosait. Ma már csak ronggyal és fűrészporral van töltve ez a zsák. A busók etikai kódexe konkrétan nem szabályozza az illendő viselkedést az ünnepségre látogatókkal szemben.

Riói karnevál

Nagy múltra tekint vissza. minden idők leghíresebb karneválja, annak ellenére, hogy a karneválok őshazája Itália. A riói karnevál őse az Entrudo. Ennek résztvevői eredetileg szagos vízzel, vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást a nagy vigadozás közepette. Az első Riói karnevált, melyet feljegyeztek, 1723-ban tartottak a portugál bevándorlók.

Kezdetben az ünnep csak abból állt, hogy az akkori hagyományoknak megfelelően álruhát, vagy csak álarcot öltöttek és aztán vízzel, sárral, liszttel és hasonlókkal árasztották el egymást. Az első jelmezbált 1840-ben szervezték. 1852-ben jelent meg a Zé Pereira a brazil ütősegyüttes. Az együttes végigvonult a város utcáin és ezzel kezdetét vette a karnevál. Nagyjából egy évtized múlva már lovak által vontatott kocsikon ültek a zenekarok. A gazdagabbak 1855-től lélegzetelállító jelmezekben ünnepeltek.

A munkásosztály csak 1872 után vehetett részt a felvonuláson.1855-ben alakultak meg az első karneváli klubok, nagy Társaságok. Ezek az allegorikus mozgó kocsijaikkal már előfutárjai voltak a mostani karneváli felvonulásnak. Abban az időben a karnevál még őrizte „európai” vonásait. Majd elkezdték megrendezni a szambaiskolák táncversenyeit, melyek 1928 óta a Riói karnevál legfőbb látványossága lett. A szambazene pedig már 1917 óta a karnevál aláfestő muzsikája. Ezzel úgymond „elbrazilosodott” a karnevál.

1984-ben kialakult a mai riói karnevál külső képe, mivel megépítették a Passarela do Samba sétány, kétoldalt tribünökkel, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig.

New Orleans-i karnevál

Talán ez a karnevál a legfiatalabb az eddig megemlítettek közül. Ugyanakkor a legrégebbi ismert karnevál az Amerikai Egyesült Államokban.Nem véletlenül! New Orleans Ugyanis világraszóló bulijairól híres, de igazán csak ennek a karneválnak köszönheti előkelő helyét sokak bakancslistáján.

A New Orleansi karnevált „Mardi Gras” – nak is nevezik, melyet hagyományosan a város francia negyedében tartanak, Dixielandben húshagyó kedden. Ezt a latinos, könnyed zenére és a vidámságra hajlamos itteni lakosság készíti elő. Ha röviden próbálnánk leírni mégis mi az a Mardi Gras, csak annyit mondanánk, hogy a világ legnagyobb bulija. Vége Húshagyókeddre esik, a böjt előtti utolsó olyan napra, amikor a Katolikus hagyományok szerint még nyugodtan ehetünk zsíros ételeket. Innen ered az angol Fat Tuesday (kövér kedd) elnevezés, melynek francia megfelelője a Mardi Gras.  Ezt úgy érdemes elképzelni, mint egy hatalmas utcabál, parádé, jelmezes felvonulás és kisebb-nagyobb bulik őrületes keverékét, melynek központi eleme az evés és az ivás. Az utcán szórakozó, táncoló emberek mellett lenyűgözően dekorált kocsik haladnak végig, rajtuk ünneplő emberekkel.

Évente százezrek vonulnak fel a Canal Streeten néhány órás önfeledt ünneplésre,mivel pontban éjfélkor véget ér a bolondozás és a móka.

Quebec/ Winter karnevál

A Quebec-i Téli Karnevál a világ legnagyobb téli ünnepsége, január végén és február elején 17 napig tart. Ha belegondolunk, hogy Kanada egy olyan hely, ahol egyáltalán nem ritka a havazás és a tartós hideg idő, akkor rögtön érthetővé válik az ünneplés is, hiszen, ha nem tudunk küzdeni ellene, miért ne élvezzük ki? Ellenben a legtöbb karnevállal, a kanadai sokkal inkább egy családi program, olyan, mint egy téli vidámpark, ahol sok szórakoztató dolog van a gyerekeknek. Ez az a hely, ahova bátran ellátogathatunk akár a legapróbbakkal is, hiszen mindannyiunk számára garantált a szórakozás.

Az 1894 óta megtartott téli karnevál programjából természetesen nem maradhatnak ki a hatalmas bulik sem, de a hangsúly sokkal inkább a különféle versenyeken, felvonulásokon és kimondottan téli programokon van. Az elmúlt években a népszerű látnivalók közé tartozik a jégvár a kutyás vagy lovas szánnal való utazás vagy éppen a jeges vízen való evezés. Hószobrok kiállítása, Élő- emberes csocsó játék. De ha kedvünk tartja, akár egy hatalmas bowling golyóként is végig száguldhatunk a téren.

A karneválnak emblémája, figurája is van 1954 óta: Bonhomme (teljes név, Bonhomme Carnaval) Ő a Karnevál hivatalos nagykövete. Bonhomme képe mindenütt megtalálható, minden évben Bonhomme új kis figurája jön létre, melyet a farsangi látogatók viselnek a vásárokon és más helyszíneken való belépéshez. Azonban csak egy életméretű Bonhomme alak van.