KÖNYVAJÁNLÓK,  Történelmi regények

Olvasmányos történelem

Szásenyka – (Moszkva-trilógia 1.)

“Szentpétervár, 1916. Oroszország a forradalom küszöbén áll. Miközben Ariadna grófné Raszputyinnal és züllött barátaival mulatozik, lázadó kamaszlánya, Szásenyka a bolsevikok ügynökének áll. Moszkva, 1939. Szásenyka és nagy hatalmú férje a kommunista pártelit tagja, ám Sztálin országában semmit sem jelentenek a jó összeköttetések és a párthűség. Barátaik egymás után tűnnek el, a két kisgyermeket nevelő gyönyörű asszony pedig titkos viszonyba kezd – végzetes következményekkel. Fél évszázaddal később Roza, egy Londonban élő orosz oligarcha anyja egy fiatal történészt bíz meg azzal, hogy kutassa fel, mi lett a családjával, amelytől a sztálini rémuralom idején szakadt el. A titkosított iratokból döbbenetes dolgok derülnek ki.”

Írta: Simon Sebag Montefiore; fordította: Haris Ildikó. Pécs: Alexandra könyvesház, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Augusztus gyermekei

“Lebegyev hőse a kilencvenes évek Oroszországban meggazdagodhatna, mint sokan mások – de őt nem az biznisz érdekli, hanem családjának múltja. Fáradságos kutatómunkával kideríti, mit hallgatott el a naplójában a nagynénje saját regényes életéből – s miközben egyre mélyebbre merül a sztálini múlt titkaiban, kiderül, hogy ez is lehet üzlet. Nem óriási üzlet ugyan, de vannak emberek, akik készek elég sok pénzt fizetni azért, hogy valaki utánajárjon: mi történt a szüleikkel, nagyszüleikkel. Így lesz a regény hőséből “kereső” – lassacskán terjed a híre, és egyre több olyan ember találja meg, aki az igazat akarja megtudni, miközben a nagy többség szeretné elfelejteni, hogy az ő családjának is köze lehetett a XX. század oroszországi tragédiáihoz, vagy egyáltalán – hogy ők egy gyilkos rendszernek és kornak az örökösei.”

Írta: Szergej Lebegyev; fordította: Soproni András. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A tigriskirálynék – Dzsingisz kán asszonyai

“A tizenkettedik század második felében a mongol sztyeppéken a karizmatikus Temüdzsin kerül hatalomra, és Dzsingisz kán néven meghódítja a világot. Miután édesanyja sötét jövőt jósol neki, Börte kívülállóvá válik családja törzsében. A nemes utazó, Dzsamuka karjában keres vigaszt, ám hamarosan rájön, hogy a fiatalember Temüdzsin vértestvére – azé a férfié, aki eljegyezte őt, ám még azelőtt elhagyta, hogy összeházasodtak volna. Temüdzsin visszatér és feleségül veszi Börtét, de abban, hogy meg tudja erősíteni hatalmát és egyre jobban ki tudja terjeszteni birodalma határait, első feleségén kívül még számos nőnek szerepe van. Lányuk, Alakaj úgy lovagol és bánik az íjjal, mint bármelyik harcos férfi. Fatima, az előkelő perzsa rabnő szívében a bosszú lángja lobog, mely idővel átadja helyét a feltétel nélküli hűségnek. Szorkaktani, a szerény özvegy pedig anyatigrisként küzd fiaiért, hogy végül azok kerülhessenek annak a birodalomnak a trónjára, melyet már a széthullás veszélye fenyeget. A véres háborúk idején Dzsingisz kán tigriskirálynéi egymásra támaszkodva harcolnak és szeretnek, szőnek összeesküvést és hoznak áldozatokat. Teszik mindezt a családjukért… és a Jurták Népéért.”

Írta: Stephanie Thornton ; [ford. Fazekas Eszter. Budapest: I.P.C. Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A Mediciek hatalma

“Az Úr 1469. esztendejében viharfellegek gyülekeznek a művészek és kereskedők városa, Firenze felett. A befolyásos Medici családfő, Cosimo halála után az unokája, Lorenzo viszi tovább szellemi örökét, aki korán belekényszerül a családfő szerepébe. Minden ügyességére és ravaszságára szüksége van ahhoz, hogy megküzdjön a hatalmi játszmákat irányító fondorlatokkal és cselszövésekkel. A Mediciek felemelkedése és megerősödése irigység és gyűlölködés céltáblájává teszi a családot, és egyre sűrűsödik az intrikák hálója Lorenzo körül. A fiatal hős környezetében találkozhatunk a kor legfelvilágosultabb gondolkodóival, a halhatatlan Botticellivel, és tanúi lehetünk
A tavasz születésének is. Lorenzo két különleges nő szerelme között vívódik. Fivérével és szövetségeseivel pedig gátlástalan ellenfelekkel, árulással, párbajjal és egy hitvány összeesküvéssel kell megküzdenie. Lorenzóra vár a feladat, hogy megmentse a Medici családot, és Firenzét a reneszánsz legnagyszerűbb városává tegye, amiért aztán a történelem az Il Magnifico névvel ruházza fel.”

Írta: Michele Gazo; fordította: Tálos-Nezdei Adrienn. Szeged: Könyvmolyképző Kiadó, 2019.

Katalógusunkban


A Borgiák végzete

“A Borgiák bosszúja szerzőjének új regénye a reneszánsz kori Itáliáról és a történelem egyik leghírhedtebb családjáról. A Corleonék és a Lannisterek előtt a nép a Borgiákat félte… 1502-őt írunk. Rodrigo Borgia, aki saját bevallása szerint is nőcsábász és korrupt politikus, VI. Sándor néven a pápai trónra kerül. Leánya, Lucrezia huszonkét évesen már háromszor volt férjnél, és apja terveiben csak bábként szerepel, ám kezd ráébredni saját hatalmára. Valamint itt van Cesare Borgia is, a pápa zseniális, könyörtelen és egyre kiszámíthatatlanabb fia. Miközben a pápa az öregedés és fia egyre őrültebb viselkedése ellen hadakozik, Lucreziának boldogulnia kell az urbinói udvar intrikái között, ahol új otthonában egy újabb házasság kihívása várja, hogy elfoglalja méltó helyét a történelemben.
Sarah Dunant ismét csodálatosan szövi a történet szálait, életre kelti a Borgia család szenvedélyes asszonyait és férfiúit, valamint Machiavelli lebilincselő figuráját. Az olvasó rajtuk keresztül élheti át a történelem egyik legbámulatosabb – és legtragikusabb – családjának kalandos történetét.”

Írta: Sarah Dunant; fordította: Goitein Veronika. Budapest: Athenaeum Könyvkiadó, 2017. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A jó fiú

“Belfast falakkal, kerítésekkel körülvett, katolikusok lakta negyedében, Ardoyne-ban él a tizenkét éves Mickey. A nyolcvanas évek elején járunk, a legádázabb észak-írországi zavargások idején, kemény, zárt, szűk és veszélyes világban, ahol naponta robbannak bombák, állandó összetűzések tartják félelemben azokat, akik csak (túl)élni akarnak. Brit katonák és az őket pártoló helyi rendőrség razziázik az utcákon. A gyerekek korán érnek, a fiúk durvák és erőszakosak, a lányokat az utca neveli, nagy a szegénység. Mickey-nek nincs barátja, kilóg a kortársai közül: érzékenyebb, szelídebb, okosabb, és nem élvezi a kegyetlen, ,,fiús” játékokat. Rengeteget álmodozik, például arról, hogy Amerikába megy, és meggazdagodik, aztán maga mellé veszi imádott anyját és kishúgát. A humoros és megindító epizódokban bővelkedő, történet egy nyári szünetet ölel föl, az utolsót, mielőtt Mickey új iskolába megy. Sorsdöntő nyár, melynek eseményei serdülővé avatják a kisfiút: lát halált, reménytelenséget, küzdelmet, hűséget és árulást, erőszakot és végtelen szeretetet, sőt még smárolni is megtanul. Aztán egy nap merész ötlete támad.”

Írta: Paul McVeigh; fordította: Lukács Laura. Budapest: Typotext Kiadó, 2017. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A koronázatlan királyné – (Anjou-trilógia 2.)

“Agnés Sorel a nápolyi királyné, Aragóniai Jolán bizalmasaként, a királyné fiának kíséretével érkezik a francia királyi udvarba, és szépségével, valamint gyors észjárásával mindenkit hamar lenyűgöz. Magára vonja a király figyelmét is: VII. Károly szívét annyira rabul ejti Agnés, hogy nemcsak szeretőjévé választja, de nyíltan felvállalja kapcsolatukat. A kegyencnő kihívó ruhái, fedetlen keble, drága ékszerei megbotránkozást keltenek az udvarban, irigyeinek száma egyre nő, s a francia trónörökös is szívből gyűlöli… Veszélyes intrikák és rosszindulatú pletykák kereszttüzében kell megküzdenie szerelméért és saját boldogulásáért. Őfelsége, a Kenti hercegné A szerelmes királynő után az Anjou trilógia második részében is különlegesen izgalmas történelmi karaktert választott regényének központi szereplőjéül. Agnés Sorel (1422-1450) a történelem első hivatalos francia királyi kegyencnője, akinek már nem kellett diszkréten a háttérben maradnia: kacér volt és okos, nagy befolyással bírt a királyra, s így az udvar politikájára is.”

Írta: Princess Michael of Kent; fordította: Szkokán Boglárka. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2017. Forrás: Librihu

Katalógusunkban


A viking – Egy jomsviking története

“Norvégia, 993. Az ifjú Thorstein tehetetlenül nézi végig, ahogy egy rájuk támadó rablóbanda brutálisan meggyilkolja az apját. Őt rabszolgaként elhurcolják, társaival együtt hónapokig a kegyetlen haramiák szeszélyeinek van kitéve. Egy nap túladnak rajta, új gazdája rabságából felszabadulva egy csendes halászfaluban lel otthonra. Békés élete nem tart sokáig, megismerkedik Hallvarddal, a jomsvikinggel. A harcosok közt is félve tisztelt elitkatonák hírneve nem alaptalan. A fájdalmat nem ismerő, jól képzett zsoldossereg csatában még sosem maradt alul, erejük, bajtársiasságuk és csillapíthatatlan harci szenvedélyük lenyűgözi a fiatal fiút, aki számos megpróbáltatás után végül maga is jomsvikinggé válik. A viking történelem legnagyobb tengeri ütközetében, a svolderi tengeri csatában szembetalálkozik apja gyilkosával – aki Norvégia királyának első embere… Erő, szenvedély, férfiasság. A világot egykor uraló vikingek igaz történelmi alapokra épülő, letehetetlen regénye.”

Írta: Bjorn Andreas Bull-Hansen; fordította: Török Ábel. Budapest: Animus Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban