KÖNYVAJÁNLÓK

Versek, haikuk, zsoltárok

Összeállította: Deák Anikó.


Hej, Sionról fúj a szél… – Zsoltárok népdalritmusra (CD melléklettel)

“Mostantól a legszebb és legismertebb népdalaink dallamára és ritmusára énekelhetjük a Biblia ősi zsoltárainak üzenetét. Ahogy a szerző fogalmaz: a hagyomány két hatalmas folyója torkollik itt egymásba. A kötet Lackfi János költő, író, műfordító negyvennégy bibliai ihletettségű versét, zsoltár-átdolgozását tartalmazza, melyekből tíz felkerült Molnár György megzenésítésében a könyvhöz tartozó CD-re is. A jól ismert népi dallamokat Lackfi Johanna előadásában, valamint a dalszerző és zenésztársai tolmácsolásában modern, világzenei formában hallhatjuk. A népdal-zsoltár különleges zenei élmény és dicsőítés is egyben.”

Írta: Lackfi János; illusztrálta: Lackfi Johanna; zene: Molnár György. Budapest: Harmat Kiadó, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Színnyomatok (Bohumil Hrabal válogatott versei 1947-1976)

“Úgy álmodik a világról, mint egy szürrealista poéta, de úgy bolyong a testben, mint egy reneszánsz-realista költő: az ember az ő látomásaiban a kavargó városi természet, a világmindenség közepe. Szíve a város szíve.”

Írta: Bohumil Hrabal; fordította és válogatta: Tőzsér Árpád. Budapest: Pesti Kalligram Kiadó, 2006. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


 

Az év versei 2021

“Immár huszadik éve jelenik meg népszerű antológiánk, amely alapkötete a Költészet Napján, április 11-én megrendezésre kerülő, rendkívül sikeres Versmaratonnak. Az év versei – Az év novellái című kötettel együtt – a magyar irodalmi élet színe-javát tárja az olvasók elé. Ahogy a borász válogatja szemenként a szőlőt, azzal a gonddal és szeretettel készül ez a reprezentatív gyűjtemény. Hagyományainkhoz híven a kötet mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből nyújt színvonalas, sokoldalú válogatást. A kötetben idén 95 költő szerepel, a legidősebb a 90 éves Czigány György, a legfiatalabb pedig a 21 éves Nagy Lea.”

Szerkesztette: Zsille Gábor. Budapest: Magyar Napló Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


HaiCOOK éhgyomorra

“Három téma tér vissza Masayuki Kenuzoke költeményeiben: a test, a sport és az étkezés. Ez egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a szerző masszőrként már évek óta készíti fel a magyar sportolókat, olimpikonokat a neves világversenyekre. A kötetbe felvett költemények mind haikuk, a műfaj eredeti formavilágát hűen megtartva 17 (5-7-5-ös felosztással) szótagból állnak, három sorba rendezve. A szerző egy szellemes kibúvóval oldotta meg, hogy minden költeménye címmel legyen ellátva (a haikuknak eredetileg nincs címe), mivel a sorok kezdőbetűi összeolvasva egy értelmes szót adnak ki, az akrosztichon poétikai kihasználása egy haikuba rejtve valódi költői bravúr. A költő ars poéticáját maga adja meg egyik versében: “A rs poeticám: / G ondolkodva keress pénzt / Y akuzaként ne!”. A kezdőbetűk az agy szót adják ki, ami nélkül nehezen lehetne szellemi munkát végezni. A játékos költő Ī hasonlóan az idézett vershez Ī a magyar és a japán kultúra egyes elemeit termékenyen ötvözi, humorosan vegyíti.”

Írta: Masayuki Kenuzoke [Volein Viktor]. Budapest: Gabo Kiadó, 2021. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


Küszködni lettél

“Kondor Béla (1931–1972) képzőművész „szöveges” életművét, összegyűjtött verseit és prózai írásait tartalmazza e kötet. A prózai írások között olvashatók naplóföljegyzései, útinaplója, önéletrajzi vázlata, vallomás műveinek keletkezéséről, számos megemlékezése és találó portréja művészbarátairól, valamint a vele készült interjúk szövege, s olyan érdekességek is, mint a festőművésszé avatásának vitája a Képzőművészeti Főiskolán, 1956 nyarán. Több mint harminc fekete-fehér Kondor-rajz, -rézkarc, -litográfia és -dokumentum és fénykép díszíti a kötetet.”

Írta: Kondor Béla; válogatta, sajtó alá rendezte: Győri János. Budapest: Kortárs Kiadó, 2021. Forrás: Kortarskiado.hu

Katalógusunkban


Oratórium

“Iancu Laura nyolcadik verseskönyve alaposan átgondolt, összetett, ugyanakkor egységes és könnyen befogadható kompozíció. Öt ciklusra tagolódik, amelyek harminc, tíz-tíz-tíz, illetve húsz versből állnak. Az első négy ciklus következetesen tizennyolc soros szövegei kivétel nélkül az amikor szóval indulnak, és központozás nélkül, sodró lendülettel vezetik az Olvasót, társalkotóvá fogadva őt az értelmezésben, a tagolásban. Az ötödik ciklus Este a faluban-versei pedig hagyományos központozással, szintén egységes szerkezettel állítják elénk az archaikus (csángó) környezetet, a népi kultúrát – ütköztetve a modern ember kérdéseivel, kételyeivel. Az oratórium szó kettős jelentésű: a zenében többtételes, drámai hatású kompozíció, az egyházi építészetben pedig imahelyiség, vagyis a lélek felemelését szolgáló szakrális tér. Iancu Laura Oratóriuma mindkét jelentésnek hűségesen megfelel, a zenétől és az építészettől függetlenül. Ám itt sokkal többről van szó, nem csupán Isten szólongatásáról, a hagyományos életmód és a harmadik évezred egymásnak feszüléséről – de költőelődökről is, az elmúlásról, Trianonról, a hóról, Budapestről, a párkapcsolatról…”

Írta: Iancu Laura. Budapest: Magyar Napló Kiadó, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


99 magyar vers Simon Márton válogatásában

“A Helikon Kiadó zsebkönyvsorozatának 99. kötete különleges antológia: Simon Márton, a népszerű fiatal költő 99 híres (vagy épp nem annyira híres) magyar költő egy-egy versét választotta ki, megmutatva, amennyire egy antológiában ez lehetséges, hogy mennyire sokszínű a magyar költészet. Ahogy ő maga írja előszavában: ez egy “közelítési próbálkozás. Föltárási kísérlet. Hogy olyan legyen, ami ritka, hogy belekerülhessenek a szokásos listákról szokásosan kirekedő nevek, kvázi-ismeretlen nagyversek, a szakmai közutálatnak méltatlanul régóta örvendők, zsenik jelzésértékkel, elfelejtett szerzők remekművei.” Mindenki által ismert költemények mellett szinte teljesen ismeretlen darabokat is olvashatunk, el-elcsodálkozva, hogy ez is… meg az is milyen jó! És hogy vajon eddig miért nem ismertük?”

Az előszót írta és válogatta: Simon Márton. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Kötelékek

“Szentirmai Mária megkapó eredetiséggel szemléli a világ dolgait, s az emberi lét sokféle kötelékeiből sajátos érzékenységgel teremt hiteles költészetet. Kötelék a félhomályba tűnő gyerekkorhoz, a fátyolemlék családhoz: az egyik én még mindig ott él, az egykori házban, érzi az ­alumíniumdoboz illatát, látja, amint az anya lehajtja fejét Isten előtt, s a nagyapa a befagyott tó partján áll. Kötelék a szülőkhöz, alázatosan térdelve a végtelenből kihasított darabon; megtapasztalva az apa öregségét: elfáradt rajtad az öltöny; és megtapasztalva az elmúlást: a halott anyához a legszebb kosztümjét viszi. Tudja jól: A gyerekkor nem nő fel soha. Kötelék a hétköznapokhoz, ahol hajnalban szelídebben égnek a lámpák, s a törvények mellett és felett / egy pillanat is a végtelenbe vezet. Kötelék az időhöz, szelíd küzdelem a múlttal, figyelem a megtartó, felragyogó csodákra, hisz minden perc egy hosszú némulás. Kötelék a nyelvhez, s nem véletlen a kötődés a barokk korhoz, a barokk kor nyelvének megidézése: jókedvvel neveténk, ahogy belénk futa erdő, rét. Kötelék a hithez, a Bibliához; Szentirmai Mária angyala ha tehetné, odaadná szárnyát, / emelkedjen fel utca, ember, ház. Kötelék a szülő és öregedő testhez: Csak a test, ha hagyom hullani, / csak az mutat helyes utat. Kötelék a földi léten túlihoz, ahol a költő így a képzeli a találkozást: Csak körvonalaink mosódtak el, sejtjeink futottak széjjel, / útjuk kitágult, nem érnek célba sem nappal, sem éjjel.” (Villányi László)

Írta: Szentirmai Mária. Budapest: Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó, 2016. Forrás: Edigital.hu

Katalógusunkban