KÖNYVAJÁNLÓK,  Újdonságok

Újdonságainkból ajánljuk

Az építészinas

“A modern Seherezádé, a legnépszerűbb török írónő legújabb története egy kisfiúról, aki tizenkét évesen elefánthajcsárnak kerül a híres és hírhedt Hürrem szultána udvarába. A helyszín Isztambul, az időpont a tizenhatodik század. Tizenéves potyautas érkezik hajón a városba, különleges ajándékot hoz Szulejmán szultánnak. A kisfiúnak nincs senkije és semmije, csak Csota, a ritka és értékes fehér elefánt, amelyet a szeráj, vagyis a palota állatkertjébe szántak. Így kezdődik a kis Dzsihán eposzi léptékű története, amelynek során egyszerű szolgából a szultáni udvar előkelőségei közé emelkedik. Eljut az Oszmán Birodalom legtávolabbi sarkaiba, és ott lesz Szigetvár ostrománál. Egy napon felfigyel rá a szultán főépítésze, Szinán mester, és ez a véletlen találkozás nagyot fordít Dzsihán sorsán. Az építészinas színpompás kaleidoszkóp, benne vannak az Oszmán Birodalom illatai, hangjai, csodái és mindenféle lakói abból az időből, amikor a nyüzsgő Isztambul volt a világ közepe. Elif Shafak lebilincselő, egzotikus meséje rabul ejti az Olvasót, és nem ereszti el a legutolsó oldalig. “

Írta: Elif Shafak; fordította: Nagy Marietta, Sipos Kata. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Nala, a mentett cica – Egy életet megváltoztató barátság inspiráló története

“Amikor a harmincéves Dean elindult Skóciából, hogy körbe kerekezze a világot, az a cél vezérelte, hogy minél többet megtudjon nyugtalan bolygónkról, de arra nem számított, hogy váratlan társa révén milyen tapasztalatokat szerez majd. Három hónappal az elutazása után Montenegró és Bosznia között a hegyekben, egy félreeső úton magára hagyott, sáros kiscicát talált. Az átható tekintetben és a kétségbeesett nyivákolásban volt valami ellenállhatatlan. Nem hagyhatta a sorsára, ezért feltette a biciklijére, majd a helyi állatorvosok segítségével kiápolta a betegségeiből.
További útja során elszakíthatatlan kötelék és barátság szövődött Dean és a macska között, akinek a Nala nevet adta. Nala kíváncsi, önálló, tele van lendülettel és kalandvággyal. A megismerkedésükről készült videót húsz millióan nézték meg, és az Instagram oldaluknak eddig 750.000 követője volt, de a szám tovább nő. Olvashatunk arról, hogy Dean és Nala mennyi kedvességet kapnak idegenektől. Menekülttáborokat keresnek fel együtt, Európa- és Ázsia-szerte állatokat mentenek, és megtanulják, hogy a váratlan bámulatos lehet. Két íróval, Garry Jenkins-szel és a Bob, a kóbor macska alkotójával, James Bowennel együtt Dean megosztja velünk a Nalával közös utazásuk lelkesítő és szívmelengető kalandjainak kivételes történetét.”

Írta: Dean Nicholson; fordította: Lévai Márta. Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Báli cipőben Szibériába

“Az Európai Unió parlamentjének lett kereszténydemokrata képviselője regényes stílusú könyvben örökítette meg családja hányatott sorsát, amely a tragikus 20. századi lett – tágabb értelemben a baltikumi – történelem személyes része volt. Családja történetét a 19. század végéig nyomozza vissza, népe históriáját 1920-ig, amikor a szövetséges hatalmak Párizsban elismerték Lettország függetlenségét. Ám ez a függetlenség nagyon rövid ideig tartott, mindössze 1939-ig, amikor megkezdődött az országban a rá erőltetett szovjet katonai jelenlét. Az év őszén pedig megindult “a szovjetellenes elemek” deportálása a balti államokból. Két év múltán a szerző családtagjait is elhurcolták Szibériába; más rokonai még időben Németországba menekültek, és volt, aki a szovjetek ellen fegyverrel harcoló partizán lett a kurföldi erdőségekben. 1952 decemberében a száműzött szülők gyermekeként megszületett a szerző a szibériai Togurban, ahonnan csak 1957-ben térhettek haza. Sandra Kalniete epikus formába öntött dokumentumkönyve a 20. századi lett történelem keretében beszéli el rokonsága történetét, mindvégig azt éreztetve, hogy a megpróbáltatásaikban sok tízezer lett sorsában osztoztak. Voltak, akik a lágerekben pusztultak el, mások a tajgában fagytak meg, csupán kevés túlélő térhetett haza az 1956-tal beköszöntő politikai enyhülésnek köszönhetően. A könyvből kegyetlen, embertelen világ tárul föl az olvasó előtt: a balti nemzetek szenvedéstörténetének megannyi stációja. A szerző részint az idősebb családtagok elbeszélései, részint a fönnmaradt dokumentumok, levelek (ezek egy része a kötet képmellékletében is megtalálható) alapján rekonstruálta a deportáltak történetét, és általuk a balti népek pokoljárását. Az is kiderül a könyvből, hogy a szovjet hatóságok olyan hanyagul végezték a munkájukat, hogy aki a foglyok begyűjtésekor éppen nem volt otthon, az megúszta a száműzetést. Az is a véletlenen és a hatósági emberek kénye-kedvén múlott, hogy a ugyanannak a családnak a tagjai együtt maradhattak-e, vagy egymástól messzi táborokba kerültek. A jegyzetekkel és kronológiával kiegészített, igényes irodalmi stílusban megalkotott mű a lettek – és általában a balti népek – 20, századi megpróbáltatásainak hiteles krónikája, illetve egy népirtást nagy veszteségekkel, de mégis túlélő család kálváriajárása”

Írta: Sandra Kalniete; fordította: Jávorszky Béla. Budapest: Magyar Napló Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Tizenkét pillangó

“Éjszakai pillangók, örömlányok, kurtizánok… Ugyanakkor költők, irodalmárok, kardforgatók, szeretők, filozófusok, vagyis self-made nők. A bibliai Jerikótól a hollywoodi utcákig, az ókori Görögországtól a reneszánsz Velencéig, a forradalom utáni Franciaországtól Hitler Berlinéig ezek a nők városokat, királyokat és tábornokokat hódítanak meg, sikerkönyvet írnak, milliomosokká válnak. Lia Celi precízen és könnyedén meséli el tizenkét prostituált történetét, akik képesek voltak a saját korukban elképzelhetetlen szabadságot kiharcolni maguknak. Van, aki a szerelem istennőjeként faragott képpé válik, mint Phrüné, és olyan is, aki lemond a vőlegényéről, hogy ne keltse annak rossz hírét, mint Szu Hsziao-hsziao. Van, aki azt hazudja a családjának, hogy varrónő, miközben bordélyházat vezet a vadnyugati Cripple Creekben, mint Pearl de Vere; van, aki megváltoztatja életét és identitását, majd férfiként, szegénységben tölti utolsó éveit, mint az antiókhiai Pelágia; van, aki végül révbe ér és megházasodik, akár a mesében, és van, aki hallani sem akar a mesékről, inkább kijátssza a férfiakat, és életeket ment. Tizenkét öntudatos és előítéletek ellen küzdő, modern hősnő portréja e könyv, akik a maguk képére tudták formálni a világot”

Írta: Lia Celi; fordította: Kárpáti Zsuzsa. Budapest: Corvina Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A férfi, aki kétszer halt meg

“A csütörtöki nyomozóklub című regényből ismerhettük meg a kenti faluban található luxus nyugdíjas otthon lakóit: Elizabethet, a volt titkosügynököt, Joyce-t, a nyugalmazott ápolónőt, Ibrahimot, az egykori pszichiátert és Ront, a volt szakszervezeti vezetőt, akik szabadidős elfoglaltságként alapítottak nyomozóklubot. A nyolcvan körüli, lelkes társaság továbbra is heti egyszer, csütörtökönként találkozik a kirakósszobában, a művészettörténet-szakkör és a francia társalgás közötti szabad két órában, hogy megoldatlan gyilkossági ügyekről beszélgessenek. A legújabb ügy úgy kerül a csapat látókörébe, hogy Elizabeth volt munkatársa, Marcus Carmichael keresi fel az ex-ügynököt levélben, hogy személyes találkozót kérjen tőle. A segítségét szeretné ugyanis kérni egy gyémántlopási ügy felgöngyölítéséhez, melyhez vélhetően a maffiának is köze van. Elizabeth természetesen “csatasorba állítja” a csütörtöki nyomozóklub tagjait, bár az ügy egyre bonyolultabbak tűnik, és a halottak száma is nőni kezd. De vajon sikerül megoldaniuk az ügyet? Kézre tudták keríteni ellopott gyémántokat és elkapni a gyilkost? “

Írta: Richard Osman; fordította: Orosz Anna. Budapest: Agave Kiadó, 2021. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


2084 – Az eltűnt jég nyomában – Képzelt riport a klímaváltozásról

2084-et írunk. Idős kutatók, tudósok, szakértők, politikai vezetők és humanitárius követek emlékeznek vissza a globális felmelegedés több évtizeddel korábbi kezdeteire, fordulópontjaira és következményeire. A velük készült fiktív interjúk révén bejárjuk az egész világot, hogy megtudjuk, mi történt az emberiséggel és az élővilággal a 21. században. Áradások, tengerszint-emelkedés, szárazságok és tüzek, politikai szélsőségek és migráció, fajok pusztulása… A könyv szerzője, James Powell bemutatja, milyen sors vár Földünkre és az emberiségre – ha nem teszünk ellene sürgősen. James Powell geológus, geokémikus, klímakutató, több amerikai felsőoktatási intézmény (Oberlin College, Reed College, Franklin & Marshall College), a Franklin Institute és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum korábbi elnöke. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla (9739 Powell). “1912-ben a globális felmelegedés puszta elmélet volt csupán. Néhány tudós valós eshetőségnek vélte, de ismereteik hézagossága okán nem kiáltottak veszélyt. Sőt ezek a tudósok érthető módon úgy gondolták, hogy egy melegebb világ az emberiségnek előnyt is jelenthet. Születésem évében, egy kerek évszázaddal később már vitathatatlan volt, hogy a globális felmelegedés valós, az ember műve, és veszélyes az emberiségre. Ám egy kampány, melyet elsősorban az akkori idők óriás olajtársaságai finanszíroztak, a fél világ közvéleményénél és számos politikusánál elérte, hogy szemet hunyjanak a folyamat felett, és a dogmákat és a hazugságokat többre tartsák unokáik jövőjénél.

Írta: James Powell; fordította: N. Kiss Zsuzsa. Budapest: Athenaeum Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Harlemi kavarás

“Colson Whitehead kétszeres Pulitzer-díjas, Nemzeti Könyvdíjas író új regénye az 1960-as években játszódik, New Yorkban. Ray Carneyt Harlemben ismeri az egész környék, megfizethető bútort árul a 125. utcai üzletében, ebből tartja el a családját. Felesége, Elizabeth állapotos, jön a második gyerek. Otthonuk nem valami nagy – Elizabeth pénzes szülei nem is örültek a házasságnak, nem szívelik Rayt -, de azért mégiscsak otthon. Carneyról kevesen tudják, hogy a becsületes életvitel felszíne mögött becsúszott már neki néhány stikli. Kétes alakokkal tartja a kapcsolatot. És a stiklik egyre húzósabbak. Freddie, az unokatestvére kisstílű enyves, Carney segít neki ezt-azt elpasszolni. Freddie beszáll egy bandába, ami azt tervezi, hogy kirabolja a Hotel Theresát, Harlem egyik nagymúltú szállodáját, és az akcióhoz Rayre is szüksége van. Ahogy az lenni szokott, semmi nem úgy sikerül, ahogy Freddie eltervezte, és Ray hiába kapálózik, egyre mélyebbre kerül a csávába. Már nem csak a hírneve forog kockán – a bőrére megy a vásár. Bűnregény? Moralitás? Társadalmi regény? Feketék és fehérek egymás mellett ebben a retró gyöngyszemben, amely végeredményben nem más, mint egy megható szerelmes levél a régi Harlemhez.”

Írta: Colson Whitehead; fordította: Pék Zoltán. Budapest: 21. Század Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Egy évem Salingerrel

“Joanna a középiskola elvégzése után úgy dönt, hogy New Yorkban próbál szerencsét. Költő szeretne lenni, ezért úgy gondolja, egy irodalmi ügynökség asszisztenseként kerülhet közelebb álmai megvalósításához. J. D. Salinger ügynökének asszisztenseként azt a feladatot kapja, hogy válaszoljon az írónak érkező rajongói levelekre, ami tulajdonképpen a szokásos, formális válaszok közvetítését jelenti. Joanna egyhangú, a munkahelye és a barátjával bérelt brooklyni lakás között zajló életét írói szárnypróbálgatásai törik meg. Miközben Salinger rajongóinak a megszokottól egyre inkább eltérő, hol vicces, hol megható válaszokat ír, lassan rátalál a saját írói hangjára. Az írónőnek a ’90-es években játszódó memoárjából 2020-ban filmet is készítettek, amelyben az ügynökség szigorú vezetőjét Sigourney Weaver, a fiatal Joannát pedig Andie McDowell színésznő lánya, Margaret Qualley alakítja. A filmet 2021 nyarán mutatták be a hazai mozik.”

Írta: Joanna Rakoff; fordította: Bozai Ágota. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban