KÖNYVAJÁNLÓK,  Újdonságok

Újdonságainkból ajánljuk

A lázadó

“Egy szívszorító és fordulatos memoárt olvashatunk Rahaf Mohammed tollából; ő azon nők egyike, akiknek sikerült elhagyniuk Szaúd-Arábiát, maguk mögött hagyva azt az elnyomó rendszert, társadalmat, amely lehetetlenné teszi a férfiakkal egyenrangú, szabad és teljes életet. “…nem bírtam tovább az állandó félelmet, a kegyetlen szabályokat és az ősi szokásokat, amelyek Szaúd-Arábiában megnyomorítják, sőt néha ki is oltják a hozzám hasonló lányok életét.” – idézi fel egy helyen – az egyébként előkelő és dúsgazdag családból, kiváltságos törzsből származó lány – akkori életérzését. A szökés Háilból, a szülővárosából – az akkor kamasz, mindössze tizennyolc éves – Rahaf számára hónapokon át tartó, szigorúan titokban végzett szervezést igényelt, és majdnem kudarcba is fulladt rögtön az elején: alighogy sikeresen megérkezett Bangkokba, elkobozták az útlevelét. A kétségbeesett arab lányt a biztos haláltól a közösségi média megtartóereje mentette meg. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, szállodai szobájába zárkózva regisztrált a Twitterre, és szétküldte segélykérését a világba. Felhívására döbbenetes mennyiségű válasz érkezett. Rahafnak már másnap több mint negyvenötezer követője lett, akiknek köszönhetően ma kanadai állampolgár, és sikerült új életet kezdenie; ma a szaúdi nők jogaiért küzdő aktivista. Kötete első felében részletekbe menően mesél gyermek- és kamaszkoráról, családjáról és népéről, a helyi szokásokról és kultúráról, és arról, hogy miért döntött a menekülés mellett. A mű második fele szökésének részletes és kalandos története az előkészületektől kezdve a szinte csodás fordulóponton át a megnyugtató végkifejletig. Írása ajánlható mindazoknak, akiket érdekel a hagyományos arab világ két arca, és szívesen olvasna Rahaf Mohammed életéről, az elnyomott arab nők sorsáról, esélyeiről. “

Szerző: Rahaf Mohammed ; gondolatait lejegyezte: Sally Armstrong ; fordította: Szabó Olimpia. Budapest: 21. Század Kiadó, 2022. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


A csend ereje – A zárkózott ember útja a sikerhez

“Sokunk introvertált személyiség, akiknek általában sokkal nehezebb az életben érvényesülni, mint extrovertált társaiknak. De miként tudjuk “intró”-ként érvényesíteni erősségeinket a szakmai és magánéletben, például a jó koncentrációs képességet, az analitikus gondolkodást vagy a függetlenséget? Ebben segít Sylvia Löhken kötete, aki saját magát az előszóban “introvertált kommunikátor”-nak nevezi. Az utóbbi évtizedben ugyanis kifejezetten olyan emberek coach-aként tevékenykedik, akik visszahúzódó személyiségek. A legfrissebb pszichológiai kutatások alapján, sok gyakorlati példával igyekszik szemléltetni az introvertáltak és az extrovertáltak közötti különbségeket, segít áttekinteni a családi és baráti körben zajló beszélgetéseket az “intrók” szemszögéből, és számos gyakorlati tanácsot ad, a párkapcsolatoktól a munkahelyi intró vezetési technikákig, a netwörköléstől a tárgyalási helyzetekig, a vitákban való szerepléstől az intró gyerekek neveléséig. A kötet bibliográfiával és szójegyzékkel zárul”

Írta: Sylvia Löhken ; ford. Malyáta Eszter. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2022. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


Viszlát mademoiselle! – A feminizmus kudarca

“Annak ellenére, hogy a feminizmus a huszadik század első felének talán legprogresszívabb mozgalma volt, amely mind a politikum, mind a magánélet, s végül a mindennapi élet számtalan területén lehetőséget biztosított a nőknek, hogy a férfiakkal egyenlő félként vegyenek részt a társadalom és a család alakításában, a jelen kötet szerzője úgy gondolja, hogy a mozgalom már rég elérte kitűzött céljait, mai képviselői lényegében az eredeti célokat elárulva csak saját maguknak akarnak hasznot szerezni. Eugénie Bastié, a Le Figaro állandó publicistája teljes gőzzel megy neki a feminista mozgalom mai képviselőinek, a konzervatív újságíró fő érve, hogy a feministák a mai napig baloldalinak vallják magukat, mégis – szerinte – csak azt érik el, azt propagálják, hogy a nők minél inkább simuljanak bele a kapitalizmus karrier-orientált dinamizmusába. Abba a világba, amely a leginkább felelősségre vonható a nemi sztereotípiák újjáéledése, sőt a korábbinál jóval brutálisabb és leegyszerűsítettebb megjelenése miatt. A szerző alapvetően nem a feminizmusban látja a problémát, mivel szerinte annak már nincs is tétje, hanem a felismerés hiányában, miszerint a feminista élharcosok nem ott látják a problémák gyökerét, ahol azok valójában megbújnak, és nem arra támadnak, akire valójában kellene. A szerző lényegében a kapitalista rendszert teszi felelőssé, mivel szerinte a profitorientált játékipartól kezdve a pornográfia mindent eluraló test- és szexképe kisiklatta a korábbi világot. Annak ellenére, hogy a patriarchális rendből már felszabadultak a nők, a játékok, reklámok és filmek sosem voltak ennyire sztereotípek, valamint a női test ennyire tárgyiasítva a valóságshow-k és a pornográfia révén. A szerző szerint ezzel kellene törődni, így talán a feminizmus sem süllyedt volna egy újabb “izmus” szintjére.”

Írta: Eugénie Bastié ; fordította: Sz. Zsigmond László. Budapest: MCC Press Kiadó, 2022. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


KGB – A szovjet titkosszolgálatok története

“A szovjet titkosszolgálatok történetét mutatja be a francia újságíró, Bernard Lecomte könyve. A szerző a hetvenes évek végén és a nyolcvanas években a LExpress nevű, nagy példányszámú hetilap vezető riportereként a keleti blokkból küldte tudósításait, így alaposan megismerte a Szovjetuniót és a többi szocialista országot. Az egész keleti blokkon belül a mindennapokat alapvetően határozta meg “minden idők legpusztítóbb erőszakszervezete”, a KGB tevékenysége. Az Állambiztonsági Bizottságról van szó, amely 1954 és 1991 között látta el szövetségi szinten a hírszerzési és állambiztonsági feladatokat, valamint felügyelte tagköztársaságok biztonsági hivatalait, de a szocialista társországok hasonló szerveivel (Stasi, DSZ, ÁVH, SB, Securitate, StB) is együtt működött. Főcsoportfőnökségei olyan területeket felügyeltek, mint a Szovjetunión kívüli és belüli hírszerzés, a társadalmi szervezetek, disszidensek, egyházak, a kultúra, a szeparatista csoportok stb. megfigyelése, a rejtjelezés, az operatív elemzés, az államhatárok védelme, a közlekedés és a posta ellenőrzése, az állami vezetők védelme vagy éppen a fizikai létesítmények biztonsága. A KGB-nek természetesen elődszervei is voltak 1954-et megelőzően: a jelentős részben a cári titkosrendőrség gyakorlatát tovább követő Cseka, amelyet már 1917 decemberében megszerveztek, majd 1922 és 1954 között olyan utódszervezetek, mint a GPU, az OGPU vagy az NKVD. Utódjuk, a KGB egészen 1991. október 11-ig létezett, igaz nem sokkal később első főcsoportfőnökségéből megalakult a Külső Hírszerzési Szolgálat, majd 1995-ben a jelenleg is működő Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A szerző – a fellelhető források alapján – 1917-től egészen 1991-ig felvázolja ezen titkosszolgálatok működését, és olyan témákat is bemutat részletesen, mint az első koncentrációs táborok felállítása 1918-ban, a Komintern keretében folytatott kémkedés, Dzerzsinszkij, Jagoda, Jezsov és Berija tevékenysége, a nagy tisztogatások a harmincas években, az ún. Münzenberg-hálózat, a “cambridge-i ötök” vagy az NKVD tevékenysége a második világháború idején. Olvashatunk Berija bukásáról, a két szuperhatalom közötti atomversengésről és a Rosenberg-ügyről, az ún. desztalinizálásról, a KGB 1956-os magyarországi és 1968-os csehszlovákiai tevékenyégéről. Olyan további témák kerülnek még sorra, mint Andropov KGB-elnöki időszaka (1967-81), a “Farewell”-ügy, az egyházak megfigyelése a hetvenes-nyolcvanas években, a II. János Pál pápa ellen elkövetett 1981. május 13-i merénylet, a glasznoszty hatása, az 1991. augusztusi puccskísérlet és a KGB megszűnése. A szerző röviden az azóta történtekre is kitér, valamint arra, hogyan lett egy “csekistából” a hatalom első számú birtokosa (Vlagyimir Putyin személyében).”

Írta: Bernard Lecomte ; fordította: Barabás József. Budapest: Corvina Kiadó, 2022. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


Rendbomlás

“2006-ban jelent meg Kanadában Margaret Atwood lazán egybefüggő novellafüzére, amelynek darabjai bár külön-külön is megállják a helyüket, együtt egy Nell nevű nő és a családja teljes történetét adják ki. Az elbeszélések helyszíne Kanada, az időtartam pedig az ötvenes évek végétől ível egészen a közelmúltig. Az összeállításban összesen tizenegy történet kapott helyet. A nyitónovella (A rossz hír) Nell és a férje, Tig hétköznapi reggeli szokásait és az ezekből kibontható viselkedési mintázatokat boncolgatja. A főzés és tálalás művészete című történet idején Nell tizenegy éves kislány, aki várandós édesanyjától veszi át a háztartás feladatait, nyűgjeit – egészen a kistestvér születéséig, amikor is fellázad a rákényszerített szerep ellen. A Fejnélküli Lovas a jelenben játszódik; Nell és a húga a múltat idézik vissza, míg meglátogatják hanyatló egészségű anyjukat. Az Utolsó hercegnőm-ben Nell tizennyolc éves; első szerelmével, Billel Robert Browning címadó versét elemzik. A másik hely-ben Nell fiatal nő, aki egyfajta értelmiségi “nomádként”, szabadúszóként rengeteget utazik, míg a baráti köréből sokan megállapodnak és családot alapítanak. Bár a szexuális forradalom idején járunk, Nell komoly és felelősségteljes, maga sem tudja, egyszer talál-e társat… A kötet folytatásában – időben és térben szabálytalanul mozogva, összességében mégis egységes képet adva – Atwood kiteljesíti Nell magával ragadó, mozaikszerűen összeálló portréját, egyben érzékletes képet adva Kanada kevéssé ismert, hétköznapi valóságáról.”

Írta: Margaret Atwood; fordította: Csonka Ágnes. Budapest: Jelenkor Kiadó, 2022. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


A katlan – Fikció 1.

“Gerlóczy Márton új regénye, … egy folytatásos identitás-thriller első kötete, melyben a szerző egy különösen szövevényes családtörténet előzményeit meséli el. A helyszín egy karácsonyra készülődő, völgykatlanban fekvő szicíliai kisváros csöndes sikátora, ahol baljós előjelekkel indul útjára egy feszült visszaszámlálás. Egy ember az igazságra, egy író DNS-eredményekre, egy regény a szereplőire vár. Mindeközben kizárólag abban lehetünk biztosak: “A dolgok csak egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek.” De hogyan történtek? Mit lehet kezdeni azzal a helyzettel, amikor kiderül, hogy alig valami igaz abból, amit eddig magunkról és a családunkról tudtunk, hittünk, gondoltunk? Nemsokára eldördül egy ágyú, megreped a hegy, élők és holtak a nagy zajra összecsődülnek, hogy kezdetét vegye egy monumentális non fiction-regény. Altató című családregénye után a szerző az apák történetét szerette volna megírni, de végül a történet kezdte el írni őt.”

Írta: Gerlóczy Márton. Budapest: Scolar Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A jakfarkas zászló

“Lőrincz L. László ismét megcsillogtatja keleti tudását és olvasóit Leslie L. Lawrence-ként egy távoli kolostor korántsem biztonságos világába invitálja. A szerző mint neves orientalista az akadémikus körökben is komoly elismertségre tett szert az utóbbi évtizedekben, ám a hazai olvasók nagy része a krimijeiről ismeri leginkább. Leslie L. Lawrence most sem hallgat belső szelleme intelmeire, és amint egy különösen izgalmasnak ígérkező kalanddal nézhet hősük szembe, nem késlekedik, és a kényelmes londoni mindennapokat maga mögött hagyva meg sem áll Nepálig. A jelen kötet narratívája némileg hasonló módon építkezik, mint a legtöbb rész. A pipa és a klasszikus Smith & Wesson most sem hiányzik, miközben hősünk a távoli kolostorban megismerkedik a lámákkal, a falusiakkal, valamint a kolostorba gyűlt – látszólag ismeretlen – angol társasággal, s közben nem mulasztja el a kínálkozó alkalmakat sem, hogy egy-egy kellemes éjszakát töltsön együtt a frissen megismert titokzatos nőkkel. Az egymásba gabalyodó kusza szálak lassan kibomlanak, felsejlik a rejtett titok, s Dzsingisz kán jakfarkas zászlaja fog hirtelen a középpontba kerülni. A könyvből kiderül, hogy egy angol lordnak milyen titkai fognak Nepálban feltárulni, miért ragaszt Namgyaldempa főláma cédulákat a nagy imahengerekre, és hősünk hogyan fogja túlélni a közeli barlangban végbe menő leszámolást.”

Írta: Lőrincz L. László. Budapest: I.P.C. Könyvkiadó, 2021. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


Farkasok nyara

“A skandináv krimik sorozatában megjelent “vérfagyasztó” történet Svédországban játszódik, egy alig párszáz lelket számláló kis településen, amelyet Haparanda (Nyárfapark) névre kereszteltek el a helybéliek. Itt nem történnek különösebben izgalmas események, mígnem egy napon bejelentés érkezik a helybéli rendőrőrsre, ahol Hannah Wester nyomozó teljesít szolgálatot. Az erdőben kiránduló férfi két farkastetemre bukkant, egy nőstény és néhány hónapos kölyke feküdt kiterülve a bokrok között. A nyomozás először nem szentel különösebb figyelmet az ügynek, de miután fölboncolják a tetemeket és a gyomrukban emberi csontmaradványokra bukkannak, nagy erőkkel elindul a nyomozás, amelyet Hannah vezet. Nemsokára rábukkannak egy megcsonkított férfitestre is, amelyet gyilkosa ágakkal fedett el az erdőben. Mivel évszázadok óta nem volt ilyen eset, hogy farkasok faltak volna fel egy embert, a rendőrség meggyőződése, hogy most sem ez történt. Eközben megjelenik a színen egy Kátya nevű orosz nő, akinek nyomában pusztulás jár. Felrobbant egy szállodai lakosztályt, megöl három embert, úgy tűnik gyilkolásra képezték ki hazájában. Közben Hannah, aki szerető férjével, Thomassal és gyermekeivel él együtt, egyre feszültebb, mert a múltjából előtörő szörnyű emlékek nem hagyják nyugodni. Annak idején a kétéves kishúgát, Elint elrabolták és az édesanyja ezután öngyilkos lett. A gyermeket sohasem találták meg, de most bizonyos jelek alapján Hannah szentül hiszi, hogy Kátya az ő testvére. Kiderül, hogy a mindenre elszánt orosz terrorista nő, drogháborúban akar leszámolni az ellenfelekkel, hogy megszerezze a tiltott kereskedésből megszerzett hatalmas pénzösszeget. Amikor Kátya, alias Elin szembetalálkozik Thomassal egy lövéssel elveszi a férfi életét. Arra, hogy ezután Hannah hogyan képes tovább élni, arra az izgalmakban és borzalmakban “tobzódó” regény végén kap majd választ az olvasó.”

Írta: Hans Rosenfeldt ; fordította: Annus Ildikó. Budapest: Animus Kiadó, 2022. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban