Újdonságainkból ajánljuk

Kéksötét

„Amikor egy világhírű képzőművész egyik alkotásáról kiderül, hogy emberi csontot is tartalmaz, három ember élete végzetesen összefonódik a titkok és hazugságok hálójában. Eris aprócska szigetén egyetlen ház áll, benne egyetlen lakóval. A szigetre egyetlen úton lehet be- és kimenni, ám a dagály érkezte mindennap tizenkét órára elvágja a skót szárazföldtől. Ezt a parányi szigetet vette meg, és itt alkotott valaha Vanessa, a híres művész. A lenyűgöző, páratlan tehetségű Vanessa, akinek hírhedten csalfa férje húsz évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt. A ház most Grace otthona. Egy magányos, idős nőé, aki az árapályra hangolta életét, és a világtól háborítatlanul szeretne élni. Most azonban egy váratlan látogató tart felé, kinek érkeztével nem csak Eris titkai bukhatnak a felszínre, hanem valami sokkal borzalmasabb is. Paula Hawkins új regénye a hatalom és művészet összefüggéseit feszegeti lassan adagolt, egyre növekvő feszültségben. Kifinomult stílusával és erőteljes megoldásaival a Kéksötét napjaink egyik legemlékezetesebb thrillere.”

Írta: Paula Hawkins; fordította: Török Krisztina. Budapest: Magnólia Kiadó, 2024. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

Az utol k. u. k. bárónő

„Röviddel a háború után járunk, a szepességi helyőrséget egy forradalmi nemzeti bizottság irányítja a Vörös Hadsereg őrnagyának felügyelete alatt. Neki engedelmeskedik mindenki – az ott élő utolsó k. u. k. bárónőt, Czóbel Margitot kivéve. Az egykori ifjúkommunista Šlauko azt a feladatot kapja, hogy a nagyőri kastély „bérlőjeként” tartsa őt szemmel és jelentsen róla. A bárónő átlát a szitán, Šlaukót mégis a bizalmába fogadja, beengedi a könyvtárába, a műtermébe, megosztja vele emlékeit, feljegyzéseit. Šlauko pedig a vele való beszélgetések nyomán szűkebb pátriájának, az országok és birodalmak közé beékelődött, kényüknek-kedvüknek kiszolgáltatott, valamikor jobb napokat látott, jobb sorsra érdemes Szepességnek és lakóinak a krónikásává válik.”

Írta: Silvester Lavrík; utószó: Ruff Orsolya; fordította: Mészáros Tünde. Budapest: Helikon Kiadó, 2024. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

Kő és árnyék

„Az elárvult Avdo tereken és piacokon énekelve próbál boldogulni Mardin városában, míg egy jóságos sírkőfaragó a szárnya alá nem veszi. Kitanulja a mesterséget, és megérti, hogy művészetével a halottakról gondoskodik, és egykori életükről tanúskodik. Beleszeret a gyönyörű Elifbe, aki azonban már jegyben jár, ezért a szerelmesek szökni próbálnak, de lelepleződnek, és történetük tragikus véget ér. Évtizedekkel később, immár sírkőfaragó mesterként, Avdo magányos élete ismét felfordul, amikor menedéket nyújt a rendőrök elől menekülő Reyhannak – akihez szorosabb szálak kötik, mint gondolná… Burhan Sönmez regénye magával ragadó, eposzi történet életről, halálról, szerelemről és erőszakról. A sírkőfaragó történetén keresztül érzékletes képet nyújt Törökország múltjáról, jelenéről és bonyolult összetételű társadalmáról.”

Írta: Burhan Sönmez ; fordította: Nemes Krisztián. Budapest: Jelenkor Kiadó, 2024. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

A lélekdoki – A megváltó 4. évad

„Hogyan oldhatja meg az ember a problémáit? Tehet úgy, mint Jean-Jacques, aki ki sem mozdul a szobájából, és hogy ne kelljen gondolkodnia, szörnyekre lövöldöz a számítógépen. Vagy mint Gabin, aki fülhallgatóval a fülén az éjszakáit a The Walking Dead zombijainak társaságában tölti. Elmehet – ahogy Fréderique – egy jósnőhöz, tőle várva útmutatást, esetleg csapot-papot otthagyva elmenekülhet a nehézségek elől, mint Jérôme. De tehet úgy is, mint Ella, Margaux, Solo és még sokan mások, és felkeresheti Sauveur Saint-Yves klinikai szakpszichológust, hogy a segítségével nézzen szembe az élettel. És Sauveur minden erejével és tudásával igyekszik is segíteni, pedig neki sem könnyű, ő is küzd a saját gondjaival, múltjával, időhiányával. Igyekszik segíteni, még akkor is, ha néha kétségbe vonja a mestersége értelmét, hasznát, vagy úgy érzi, a világ súlya szinte agyonnyomja. De folytatja, mert az a filozófiája, hogy egy terapeutának ki kell tartania, és bíznia kell. Bízni a pácienseiben, az életben és az ajtókban, amelyek időről időre kinyílnak. Egy biztos: bármi történjék is, a Murlins utca 12. ajtaja mindenki előtt nyitva áll.”

Írta: Marie-Aude Murail ; fordította: Burján Monika. Szeged: Könyvmolyképző Kiadó, 2024. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

A feleség ígérete – Goswell-krónikák

„Jane a családjával New Yorkból a férje szülőfalujába, Goswellbe költözik, és attól tart, hogy ezzel nagy hibát követett el. Új otthonuk – a régi paplak – és a falusi élet fényévekre van a Nagy Almában megszokott pörgéstől. A nő nem találja a helyét, s üresnek és céltalannak érzi a napokat. Egy semmiségnek tűnő kis apróság változtat meg mindent; a ház felújítása közben talál ugyanis egy cetlit a kamrapolc mögé becsúszva, amelyre egy Alice nevű nő írt jegyzetet még a második világháború alatt. Jane nyomozásba kezd, és egyre többet megtud az egykori fiatal feleségről, akinek a bátorsága és áldozatkészsége az, amiből erőt meríthet. Két feleség élete fonódik össze ebben a történetben, noha sosem látták egymást, s bár ugyanazon a helyen élnek, ám hetven év különbséggel… A USA Today bestsellerszerző Kate Hewitt története a bátorságról és az otthonkeresésről szól, s arról, hogy egy-egy emberi kapcsolat hogyan változtatja meg örökre az életet.”

Írta: Kate Hewitt ; fordította: Bohák Ildikó. Budapest: Álomgyár Kiadó, 2024. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

A balerina

„A második világháború idején a tizenhat éves Edit, a tehetséges balettnövendék bekerül a kassai elit leánygimnáziumba és egy olimpiára esélyes tornászcsapatba. Ráköszönt a szerelem is: megismeri Eriket, a mély érzésű, művelt és sportos fiút, akihez azonnal vonzódni kezd. Edit lassan tisztába jön saját értékeivel, nőiségével, érzelmeivel – éli a kamasz lányok egyszerre csodálatos és szorongást keltő mindennapjait, mígnem… a gyűlölet mindent megváltoztat. Egy éjjel két katona elhurcolja őt és családját. Egyikük sem sejti, hogy útjuk egészen Auschwitzig vezet, és hogy Edit hosszú éveken át tartó, napi öt-hat órás edzései, kitartása és balett-tehetsége az életét mentik majd meg. Vajon min múlik, hogy ki kerül az életreítéltek közé, és ki a halálsorra? Van-e döntési lehetőségünk akkor, amikor a tét maga a túlélés? És mit tegyünk, ha túléljük, de körülöttünk minden és mindenki elpusztult? „

Írta: Edith Eva Eger ; fordította: Mesterházi Mónika. Budapest: Open Books, 2024. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

A vihar

„Egy kis norvég szigeten egy férfi áll az udvarra kicipelt ócska bútorok között, és a közelben elzúgó repülőt nézi. Andreas évek óta nem járt a Sárga villában, de nevelőapja halála után kénytelen rendbe tenni a káosz uralta birtokot. A poros tárgyak, újságok, fotók és naplók között kutatva feltárul előtte a sziget története, és feldereng imádott nővérével, Minnával töltött gyermekkora is. A rejtélyes múlt sötét felhőként gomolyog a fejében, kérdései csak újabb kérdésekhez vezetnek. Mi volt a miniszter célja a háborús menekült gyerekeknek létrehozott kolóniával? Miért édesgette magához a kifürkészhetetlen Carsten úr Minnát? Élnek-e még a valódi szüleik?”

Írta: Steve Sem-Sandberg ; fordította: Veress Dávid. Budapest: Jelenkor Kiadó, 2024. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

Kiforgatókönyv

„A mű sajátosan egyedi történet a negyven év után fölújult szerelemről, ám korrajz is a ’60-as évek Magyarországáról, kiváltképp szegedi diákéletéről, miközben nemzedéki regény is a „nagy generációnak” nevezett fiatalság révbe jutásáról. Temesi Ferenc két idősíkban – a ’60-as évek végén és az ezredforduló után – és nagyjából három helyszínen – Szegeden, Budapesten és Norvégiában – beszéli el a tőle megszokott mozaikos szerkezetben Márk és Ilona történetét. A fiú és a lány a szegedi gimnáziumban osztálytársak voltak, ifjúi vonzalmuk azonban megszakadt, később a nő Norvégiába került, negyven évig nem is találkoztak. Azután a 2010-es évek elején ismét összetalálkozott a két, azóta özveggyé lett ember, így áll össze dupla történetük, amit az író „tini lav” és „nyugger lamúr” kifejezésekkel illet. Kettejük történetének lélektani tanulsága, hogy a két, immár érett ember a maga élettapasztalatával sokkal intenzívebb, mélyebb érzelmi életet él, sokkal szorosabb kapcsolatot alakít ki, mint tizenéves korukban. A regényben is, a belőle készült forgatókönyvben is hangsúlyos szerepet kapnak az akkori és mai kocsmák, vendéglők, a korabeli beatzene, a diákélet sajátos helyszínei, a klubok, táborok, meg a tantermek világa, és persze az osztálytársak, barátok, alkalmi ismerősök, a „nagy generáció” ifjú és azóta kevésbé ifjú tagjai. Márk és Ilona kései találkozása sem hozta el a remélt beteljesedést, útjaik ismét elváltak, vagyis a „boldog vég” elmaradt, de a két főszereplő újra csodás ajándékot kapott a sorstól és egymástól.”