Újdonságainkból ajánljuk
Titkok őrzője
„1959-ben veszi kezdetét Kate Morton regénye, amelynek főszereplője, az akkor tizenhat ével Laurel Nichols egy unalmas családi parti elől menekül gyerekkori kedvenc fájához, hogy annak lombjaiban megbújva a szerelméről, Billyről, valamint a londoni mondén életről ábrándozzon. A békés délután azonban váratlanul tragédiába torkollik: Laurel akaratlanul tanúja lesz egy borzalmas bűntettnek, és megtud az anyjáról, Dorothyról valamit, ami egész világképét átformálja. A birtokra ezután csak ötven év múlva tér vissza, amikor már ünnepelt színésznő: ahogy hajdan, úgy most is egy ünnepség helyszíne a ház – Dorothy születésnapját ülik itt. A régi ház és kert hirtelen felidézi a réges-rég lefojtott emlékeket Laurelben, aki fokozatosan elkezdi felfejteni azt, hogy pontosan mi történt azon a bizonyos délutánon. A szálak visszavezetnek a második világháború idejére, sosem sejtett családi titkokra derítve fényt.”
Írta: Kate Morton ; fordította: Borbás Mária. Pécs: Cartaphylus Kiadó, 2025. Forrás: Kello.hu
Árnyék és fény – Istenhegy III.
„Tüdős Klára életéről szóló trilógiája záró darabjához érkezett Bódis Kriszta. Egy olyan 20. századi női ikonról van szó, aki egyszerre volt ruha- és jelmeztervező, forgatókönyvíró, filmrendező és -producer, néprajzkutató, emlékiratíró, feminista aktivista és embermentő a vészkorszak idején. Az előző kötet 1941 áprilisában ért véget, Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságával, és a szerző most itt folytatja a történetet. Tüdős Klára és férje, a nemrég miniszterelnökségi államtitkárrá kinevezett Zsindely Ferenc épp hazafelé tart egy fehérvári ünnepségről, új villájukba, az Istenhegyi útra, ahol még dobozokban várnak a különböző tárgyak arra, hogy kipakolják azokat. Másnap a káosz közepette ad interjút a keresztény középosztály lapja, az Új Idők riporterének. Részletesen mesél neki eddigi életéről, gyermekkoráról, iparművészeti tanulmányairól, első házasságáról és válásáról, textilműhelye megnyitásáról, az operaházi munkákról, Zsindely Ferenccel kötött házasságáról, a Pántlika szalon megnyitásáról és jelenlegi életéről. De vajon mi minden történik még vele a háborús években és azt követően? Hogyan lesz a férje kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, ő pedig az első magyar filmrendezőnő? Miként zajlik, saját forgatókönyve alapján a Fény és árnyék forgatása? Milyen munkát fejt ki az Országos Református Nőszövetség elnökeként? A svéd misszióval együtt hogyan ad számos üldözöttnek menedéket a villájában, s ment meg közel száz zsidót? Hogyan járja a háború után evangelizálva az országot? Hogy éri, amikor 1949-ben eltiltják a nőszövetségi munkától, majd két évvel később férjével együtt kitelepítik? Miként telik az életük Balatonlellén, egy villa házmestereként? Férje halála után hogyan költözik Ausztráliában élő lányához? Miért tér vissza 1966-ban Magyarországra? S miként telnek utolsó évei?”
Írta: Bódis Kriszta. Budapest: Európa Kiadó, 2025. Forrás: Kello.hu
Öt év gályarabság az Oszmán Birodalomban
„Nicolaus Schmidt drezdai szűcslegény török fogságban szerzett tapasztalatait rögzítő könyve – amely először Lipcsében, 1684-ben jelent meg – a késő reneszánsz útleíró irodalom sajátos változatát testesíti meg. A katonának állt legény Magyarországon esett török fogságba, elhurcolták, gályarabként szenvedett, ekkor alkotta meg művét, amelynek az a sajátossága, hogy nem csupán szerzője megpróbáltatásait örökíti meg, de néprajzi, művelődés- és kultúrtörténeti, vallási és gasztronómiai megfigyeléseit is tartalmazza, miközben természetesen sok szó esik a kalandokról, egzotikus helyekről és helyzetekről. Így az Öt év gályarabság a pontos megfigyelések tárháza és a pikareszk regény ötvözete. Nicolaus Schmidt 1605 tavaszán vállalt önkéntes katonai szolgálatot; hajón érkezett Komáromba, és rövidesen egy portyázás közben esett fogságba. Belgrád és Várna érintésével Konstantinápolyba hurcolták, itt kezdődött meg rabságának kálváriája. 1606 és 1610 között hadigályán szolgált; minden év tavaszától őszéig lábbilincsben húzta az evezőt. Rabsága idején bejárta a Fekete-, az Égei- és a Földközi-tengert, Theszalonikitől Alexandriáig jutott el. A vakszerencse segítségével szabadult ki, 1611 tavaszán több társával együtt megszökött, majd hosszú hányattatás után, Erdélyen és Bécsen át tért haza Drezdába. Művében temérdek élmény- és ismeretanyagot rögzített; megbámulta a mediterrán gyümölcsöskerteket, a fejlett mezőgazdasági kultúrát, szemtanúja volt a nílusi krokodilvadászatnak, megcsodálta a nagy kikötővárosok élénk forgalmát, Konstantinápoly vízvezeték-hálózatát, megfigyelte az oszmán-török világ életmódját, szokásait, a testi fenyítés gyakorlatától a vallási élet rituáléig. Útirajza valóságos tárháza az érdekes életképeknek, anekdotikus történeteknek, miközben beszámol a tengeri ütközetekről, hazafelé tartó vándorlása kalandjairól, és mindezek rögzítése közben hallomásból megismert érdekes eseteket is lejegyez. Műve hiteles beszámoló a 17. század első évtizedének Oszmán Birodalma életéről.”
Írta: Nicolaus Schmidt ; fordította, a bevezetést írta és a jegyzeteket készítette: Varga J. János. Budapest: Rubicon Intézet, 2024. Forrás: Kello.hu
Borúra derű
„May, Lara és Clare a legjobb barátnők, akik elkeseredetten vágynak egy kis kikapcsolódásra. A közelmúltban mindhárman nehéz időszakon mentek keresztül, és igazán nagy szükségük van a levegőváltozásra. Tíz napra foglalnak szállást egy luxusszállóban, ám amikor megérkeznek, rádöbbennek, hogy egészen máshol kötöttek ki, mint gondolták. Rossz faluba tévedtek… Ren Dullemben semmi sem az, aminek látszik. A bájos macskakő és a képeslapra illő házikók között különös titok lappang, melyet a falusiak hosszú évek óta őriznek. Miért olyan barátságtalan és gyanakvó mindenki? Miért viselkedik olyan gorombán a nyaralóház tulajdonosa? És miért él olyan kevés nő a faluban? A különös légkör ellenére a három barátnő úgy dönt, hogy kihozza a helyzetből a lehető legtöbbet. De valóban ilyen pihenésre volt szükségük? Vagy ez a furcsa kis falu és a sok titok életre szóló döntésekre kényszeríti őket?”
Írta: Milly Johnson; fordította: Frei-Kovács Judit. Pécs: Pioneer Books Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu
Magányos szívek könyvklubja
„Egy visszahúzódó könyvtáros és egy különc öregúr meghatóan szokatlan barátsága bontakozik ki ebben a szívmelengető történetben, amely a könyvek gyógyító erejéről, az újrakezdésről és a váratlanul születő emberi kapcsolatok csodájáról mesél. Sloane Parker könyvtárosként csendes, visszafogott életet él. Bár sosem tartotta magát magányosnak, napjai fénypontja mégis az a pillanat, amikor a zsémbes Arthur McLachlan belép a könyvtárba. A szurkálódó, mégis szellemes és szórakoztató szóváltásaik különös módon feldobják a napját. Amikor Arthur egy időre eltűnik, Sloane felkeresi őt – és nem sokkal később elindít egy könyvklubot, amely nemcsak az ő kapcsolatukat mélyíti el, hanem a kis közösségüket is barátitárasággá kovácsolja össze.”
Írta: Lucy Gilmore ; fordította: Gazdag-Lukács Edit. Budapest: I.P.C. Könyvkiadó, 2025. Forrás: Libri.hu
Moszkva, Balaton
„Zajácz D. Zoltán krimijei hiteles időutazások a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországára.” Nyáry Krisztián 1987, Moszkva. Irina Kulikova őrnagyot a legújabb ügye a moszkvai magyar nagykövetségre szólítja. Eltűnt ugyanis a magyar kereskedelmi képviselet egyik munkatársa. Fodor Bálint befolyásos szülők gyermeke, ezért a moszkvai rendőrség mindent elkövet, hogy mielőbb a nyomára bukkanjon, ám amikor a férfit holtan találják, kénytelenek segítséget kérni magyar kollégáiktól, Bogdán Istvántól, Adorján Mátétól és Lendvay Laurától. Mindeközben Tihanyban is eltűnik valaki, méghozzá a híres moszkvai Bolsoj egyik balerinája. A két ügynek látszólag semmi köze egymáshoz. A magyar hatóságok eleinte azt feltételezik, hogy a lány valószínűleg Nyugatra szökött, az időbeli egybeesés azonban a nyomozók szerint nem lehet véletlen…”
Írta: Zajácz D. Zoltán. Budapest: General Press Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu
Végzetes Kékszalag
„Egy hattagú baráti társaság úgy dönt, elindul a Kék-szalagon. A kis túravitorlás fedélzetén azonban feszültség uralkodik: a csapat tagjai az előző estét egy ábrahámhegyi nyaralóban töltötték, de a legkevésbé sem önfeledt és boldog hangulatban. Az esti viharban aztán egyikük – egy ismert krimiírónő – a vízbe esik. Mentőcsónak veszi fel, és viszi ki a partra, s mint később kiderül: ekkor látják utoljára. Kardos Júlia, a veszprémi főkapitányság nyomozója kapja a feladatot, hogy megtalálja a nőt. Mi történhetett vele? És hogyan veszhetett nyoma, amikor csak néhány percnyire volt a saját nyaralójától? Vajon köze van mindennek az írói válságához vagy ahhoz, hogy a házassága korántsem volt tökéletes? És végül: lehet, hogy a Kékszalagon vele együtt versenyzők közül valaki tudja ezekre a kérdésekre a választ? Ragyogóan süt a nap a gyönyörű Balaton fölött: Kardos Júliának azonban egy egyre komorabbnak tűnő bűntényt kell kinyomoznia, amely a múltba és az emberi lélek legsötétebb mélyére vezeti. Ráadásul versenyt kell futnia az idővel, hiszen lehet, hogy a krimiírónő még életben van…”
Írta: Szlavicsek Judit. Budapest: Libri Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu
Csalán és csont
„Ebben a tündérmesében nem él boldogan a hercegnő és a herceg. Marra a kicsi és gyenge Kikötői Királyság uralkodói párjának harmadik, legkisebb és legfélszegebb leánya. Idősebbik nővére – politikai érdekszövetség megpecsételéseképpen – az erős Északi Királyság hercegének a felesége lesz, majd az ő váratlan halála után a középső lány lép a helyére. Marrát zárdába küldték, hogy ne állhasson útjába semmiféle hatalmi ármánykodásnak. Ott tizenöt éven át nyugodt életet él, amíg meg nem tudja, hogy testvére a bántalmazó herceg keze alatt szenved, és valószínűleg ő okozta az idősebbik nővér halálát is. A félénk, visszahúzódó Marra ráébred, hogy nővérén és annak születendő gyermekén csak igazi hős segíthet, és az nem más lesz, mint ő maga. Persze ahogy az efféle történetekhez illik, Marra segítőkre is talál: melléje szegődik a nagy hatalmú temetői boszorkány a tyúkjával, akiben démon lakozik, a maga készítette eleven csontkutya, egy kóbor lovag, valamint saját, kissé hóbortos keresztanyja. Vajon sikerrel járhat ez a furcsa társaság?”
Írta: T. Kingfisher ; fordította: Tamás Gábor. Budapest: Kossuth Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu


