Újdonságainkból ajánljuk

Csendes forradalom

„A latin-amerikai irodalom világhírű kulcsifigurájának, Mario Vargas Llosának utolsó regénye jelent most meg. A történetben az író visszatér szülőhazájába, Peruba, hogy elmesélje az átlagos, Limában élő tanár, újságíró, értelmiségi Toño Azpilcueta, történetét. A férfi ifjú kora óta a perui kreol zene rajongója, és a perui identitás idegen befolyástól való védelmezője. Egy napon Toño, Lalo Molfino egy kevéssé ismert gitárvirtuóz, a perui keringők mesterének előadásán vesz részt, ez pedig megváltoztatja egész életét. Elhatározza, megírja Molfino életrajzát, de miközben megpróbálja feltárni a zenész élettörténetének titkait, hamarosan nyilvánvalóvá válik számára, hogy munkája kudarcra van ítélve. Könyve ugyanis lassan egy fanatikus író történetévé válik, aki úgy véli, a kreol zene a kulcsa Peru faji és társadalmi korlátainak feloldásához és a történelmileg megosztott, széttöredezett nemzet egyesítéséhez vezethet el. Molfino élete titkainak feltárásában a tényeket és a fikciókat ötvözi, miközben a perui nemzeti identitás kérdéskörét helyezi központba. A narratíva előrehaladtával megszállottsága végül az őrületbe kergeti Azpilcuetát, ahonnan már nincs visszatérés. Amikor a tanár eléri elmezavarának mélypontját, arra a következtetésre jut, hogy a huachafería – a zene érzelmes, szentimentális, akár túlságosan érzelgősnek is vélhető hatása – a világ számára nehezen megmagyarázható fogalma, valójában Peru legfontosabb hozzájárulása a világkultúrához. Az íróra jellemző gazdag szín és „illatvilággal” burjánzó, magával ragadó regényében Llosa két állandóan visszatérő témáját, a társadalmi identitás kérdését és az utópiát ötvözi mesteri módon. „

Írta: Mario Vargas Llosa; fordította: Eöry Zsófia. Budapest: Helikon Kiadó, 2025. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban

Hajónapló – Szabó Ágota esetei 2.

„Szabó Ágota úgy érzi, a legutóbbi ügye után ráfér némi pihenés. Ám amikor a legjobb barátnője, Zsófi váratlanul meghívja egy északi hajóútra, egyáltalán nem biztos benne, el tud-e tölteni több mint két hetet semmittevéssel. Mégis bevállalja az álomnyaralást, nem sokáig élvezheti azonban a lusta reggelek és a wellnessrészleg nyugalmát. Röviddel az indulás után ugyanis megmagyarázhatatlan körülmények között eltűnik az egyik magyar utas. Az eset kivizsgálásába Gotát is bevonják, aki a rá jellemző módon nagy lendülettel és elszántsággal veti bele magát az ügybe. Zsófival és a hajó biztonsági főnökével az oldalán próbálja kideríteni, mi történhetett, ám amikor előkerül egy holttest az egyik színházi öltözőből, a tét is megnő. Két kikötő között, a nyugtalan tengeren egy gyilkos les az áldozataira, és Gota semmiképp sem hagyhatja, hogy ő kerekedjen felül…”

Írta: Mészöly Ágnes. Budapest: GeneralPress Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

A könyvtáros kém

„A Washingtonban élő Ava a Kongresszusi Könyvtárban naponta hódolhat szenvedélyének: szerencsésnek érzi magát, hogy könyvtárosként antik kiadványok között, nyugodtan telnek a napjai. Ám váratlanul felkeresik egy ajánlattal az amerikai hadseregtől. A küldetés lényege, hogy utazzon Lisszabonba, ahol könyvtárosnak kell kiadnia magát, miközben titokban kémként dolgozik, információkat gyűjt a hírszerzés számára. Eközben a megszállt Franciaországban Elaine, aki elvesztette az ellenállási mozgalmat aktívan segítő férjét, beáll dolgozni egy nyomdába, amelyet ellenállók egy kis, összeszokott csoportja működtet. Munkáját általában férfiak végzik, azonban a háborúban ezek a szabályok feledésbe merülnek. Elaine tisztában van a rá leselkedő veszéllyel: a nácik nagy erőkkel kutatnak a nyomda és a titkos kiadványok készítői után, hogy elhallgattassák őket. Miközben Európában dúl a harc, Ava és Elaine kódolt üzeneteken keresztül, a távolból megtalálja a kapcsolatot egymással. Felébred bennük a remény, hogy a maguk eszközeivel megmenthetnek néhány embert attól, hogy a háború áldozataivá váljanak – és az, hogy tehetnek valamit, a bátor nők számára mindennél többet jelent.”

Írta: Madeline Martin ; fordította: Szántai Zita. Budapest: I.P.C. Könyvkiadó, 2025. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

A hetedik ajtó

„Sose felejtem el a mesét. Az elvarázsolt kastélyban minden szobába bemehetsz. Minden ajtót kinyithatsz. Csak a hetedik ajtó van zárva. És az a – ki tudja, külső vagy belső – parancs, meg ne próbáld a kulcsot elfordítani benne! De te elfordítod. És titkokat találsz. Az életed titkait. Mert a hetedik ajtó benned van. Mélyen, belül, magad számára is rejtve, zárva. Ebben a könyvben sok más történet mellett a hetedik ajtót nyitogatom. A lelakatolt hetedik ajtómat. Hol résnyire, hol sarkig tárva. Amikor Szabó Magda édesanyja, Jablonczay Lenke szavait olvastam, melyeket halála előtt mondott: „Annyi titkom volt.” Akkor eszméltem rá, igen. Igen. Annyi titkom van. Hogy okos dolog volt-e a kulcsot a zárban hagyni és most elfordítani… magam sem tudom. Talán az olvasó megfejti. Hisz neki gyónok.”

Írta: Schäffer Erzsébet. Budapest: Animus Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

Az aratás hajnala

„Amikor felvirrad az Éhezők Viadala ötvenedik sorsolásának napja, Panem körzeteiben eluralkodik a rettegés. Ebben az évben kerül sor ugyanis a második Nagy Mészárlásra, amelyben a fiatalok szokásos létszámának kétszeresét sorsolják ki és ragadják el az otthonából. Haymitch Abernathy a Tizenkettedik Körzetben igyekszik nem gondolni a veszélyre. Csak túl szeretne lenni a napon, és a délutánt azzal a lánnyal tölteni, akit szeret. Amikor azonban elhangzik a neve, minden álma szilánkokra törik. Elszakítják a családjától és a szerelmétől, majd a Kapitóliumba szállítják három másik körzettársával együtt: egy kiskamasszal, aki szinte olyan számára, mintha a húga lenne, egy kényszeres esélyszámlálóval, és a város legbeképzeltebb lányával. Amikor pedig kezdetét veszi a Viadal, Haymitch ráébred, hogy eleve a vereség felé próbálják terelni. Viszont nem adja fel a harcot… és hamarosan azt akarja, hogy a küzdelme nagy hullámokat verjen a végzetes arénán kívül is.”

Írta: Suzanne Collins; fordította: Farkas Veronika. Budapest: Agave Könyvek Kiadó, 2025. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban

Családi szótár

„Az olasz írónő első kézből tapasztalta meg a huszadik század árnyoldalát, az olasz fasizmus rémuralmát. Natalia Ginzburg egy ötgyermekes családban nőtt fel, önéltrajzi regénye ezt a pezsgő világot, a Levi család mindennapjait. A hamisítatlan olasz családban a szenvedély, a temperamentumos kommunikáció megszokott volt, mégis, a szeretet és a megértés határozta meg az egymás közti viszonyt. A szerzőnő visszaemlékezései közben kibomlik a huszadik század harmincas éveitől egyre radikálisabbá váló olasz közélet. A Levi család ugyanis a szabad szellem, a liberális gondolatok, demokratikus eszmék egyik utolsó azilumává vált az évek alatt: Natalia Ginzburg elbeszélése nyomán a családi élet, a testvérek egymás közti viszonya, valamint a rajtuk uralkodó, hajthatatlan apa, illetve az inkább álmodozó anya alakja összemosódik a politikai élettel, a fasizmus ellen szavukat hangosan felemelő gondolkodók egyre szűkülő csapatával. A stressz, a rendszer által generált nyomás beeszi magát a házaspár életébe, s az apa, aki korábban a férfit megacélozó, nemes kihívást látott a túrázásban és a síelésben, azért is folytatja munkáját és spártai életmódját, így tud csak kiengedni, így képes túlélni, miközben ő és felesége egymáson vezetik le a feszültséget: legyen szó a gyermeknevelésről vagy a háztartás apró-cseprő ügyeiről, késjegyre menő vitáik már nem a konkrét ügyekről, hanem az individuum véleményének szabadságáról, a beszédről mint demokratikus tettről szólnak, mely közben egymást is lassan felemésztik. Ezt az izzó légkört adja vissza megkapó pontossággal a később komoly politikai karriert befutó írónő önéletrajzi regényében”

Írta: Natalia Ginzburg ; fordította: Todero Anna ; utószó: Király Kinga Júlia. Budapest: Park Kiadó, 2025. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban

Áldatlan állapot

„A délvidéki író bűnügyi cselekményszálakat is tartalmazó regényében három, egymással érintkező sorsú nő történetét beszéli el. Alíz család nélkül, árvaházban nőtt föl; látszólag szerencsés sorsfordulattal megismerkedett a dúsgazdag és sármos Dominikkal, akinek az apja a ’90-es évek olajszőkítési machinációival hatalmas vagyonra tett szert, így egy ötcsillagos szállodára is, amit most már a fia vezet. Dominik és az anyja folyamatosan terrorizálja a kiszolgáltatott Alízt, akit a férje időnként bántalmaz is. Az asszony menekülne ebből a házasságból, de képtelen kitörni, hiszen a férje olykor bezárja a villájukba vagy elveszi a telefonját is. Egyetlen „kitörése”, hogy intim viszonyba keveredik férje szállodájának mestercukrászával. Az asszony terhes lesz, áldott állapotától azt reméli, hogy a baba megszületése majd föloldja házassága rettenetes feszültségeit. Csakhogy nem tud arról, hogy Dominik megvizsgáltatta magát, és immár tudja, hogy nemzésképtelen. A magzat tehát csakis a cukrásztól származhat. Ekkor elszabadul a pokol a fényűző budai villában. A regény másik főszereplője Nina, a sikeres üzletasszony, a jól menő cukrászda tulajdonosa. Ő épp az ellentéte Alíznak, tudatosan szingli akar maradni, udvarlója nem tudja rávenni sem az esküvőre, sem a gyermekvállalásra. Ám egy nap kiderül, terhes; a férfi tudta nélkül abortuszra jelentkezik. Ebből származik a regény második részének konfliktusa, meg abból, hogy Nina fölveszi a cukrászdájába mindeneslánynak Jázmint, akiről kiderül, a múltjában sötét foltok vannak. Nina egyre gyanakvóbban figyeli a konyhalányt, szeretné megtudni múltbéli titkait; miközben egyre inkább az az érzése, hogy a régi históriák árnyéka rávetül az ő jelenére is. Virág Gábor pontosan ábrázolja a női főszereplők sorsát, gondolkodását, érzelmi életét; epikus sodrású művében tudatosítja, hogy a gyermek vállalása vagy elutasítása mindenképp fordulópont egy nő életében; lehet a boldogság forrása, lehet tragédia okozója.”

Írta: Virág Gábor. Budapest: KönyvGuru Kiadó, 2025. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban

A New York – Budapest metró

„Vámos Miklós első ízben 1998-ban megjelent kötete kisebb történeteket, szám szerint tízet tartalmaz, amelyeket az elvált, közepes tehetségű magyar színész, Marton Gyula amerikai kalandjai szerveznek együvé. A férfi első találkozása a japán drámaíró, Ensihez kötődik, ezután a Yale színésziskolájában egy neves professzor óráit hallgatja, itt ismerkedik meg a vonzó színinövendékkel, és ettől az alkalomtól kezdődően a további fejezetekben is összejön egy-egy csinos hölggyel. Marton Gyula amerikai életének krónikája ismerősi, baráti vagy szerelmi kapcsolatain keresztül bontakozik ki, úgy, hogy a fejezetek mindegyikében egy-egy emberi kapcsolatot kísér végig az író, megismerkedéstől az utolsó találkozásig. A férfi eközben egyre sikeresebb, nemcsak az egyetemen tanít, de rendez is, hamarosan bemutatják drámáját, eljátszhatja Shakespeare Rómeóját, nem mellesleg Woody Allennel is találkozik. Vámos Miklós maga is ebben az időben járt ösztöndíjasként Amerikába, ekként volt honnan merítenie témájához, mindez érzékelhető a regény hiteleségén, például amikor azokat a különféle fajsúlyú akadályokat írja le, amelyekkel a keleti blokkból érkezettként szembesülnie kellett. A történet a rendszerváltozás idején játszódik, egy-egy pillanatra beékelődnek az amerikai képekbe a magyarországi események (Nagy Imre újratemetése, első szabad választás, stb.). Vámos Miklós élvezetes stílusban, olvasmányosan írta meg könyvét, melyet az időnkét felbukkanó humor és csöppnyi erotika is fűszerez. „