KÖNYVAJÁNLÓK

A 92. Ünnepi Könyvhét kínálatából ajánljuk

Idén a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete rendhagyó módon, ősszel rendezi meg az Ünnepi Könyvhét programsorozatot. Az irodalomkedvelők 2021. szeptember 2-5. között válogathatnak, vásárolhatnak a kiadók standjainál Budapesten a Vörösmarty és a Vigadó téren. Az eseményre a szervezők összeállítottak egy prospektust az általuk ajánlott könyvekből. Ebben nemcsak újdonságok, hanem régebbi kiadású kötetek is szerepelnek. A MKKE könyvajánlója megtekinthető ide kattintva. Az alábbi összeállítást a könyvtárunkban megtalálható, könyvheti kötetekből válogattuk. (Szerepelnek a teljes listában olyanok is, amelyeket már korábban ajánlottunk szíves figyelmükbe.)


Cholera-napló

“190 évvel ezelőtt, 1831-ben Magyarországon kolerajárvány pusztított. A tizenhét éves Gruber Georgina a budai Várban, az édesapja cukrászműhelye fölötti lakásukban próbálja átvészelni szűk családjával együtt a karantén hónapjait. A ma élőknek hátborzongatóan ismerős problémákkal kell megküzdeniük: a közeledő, halálos kór rémével, a pánikkal, a korlátozásokkal, az álhírekkel, a járványtagadókkal, a különböző – néha életveszélyes – gyógymódok hirdetőivel és magával a rejtélyes betegséggel, ami egyre közelebb hozzájuk szedi az áldozatait. Ráadásul kedvenc újságjukban, a Magyar Kurírban rendszeresen olvashatják a beszámolókat a járvány ijesztő adatairól: hányan betegedtek meg az ország különböző megyéiben, közülük mennyi a gyógyult és a halott. Az ország főorvosa, Lenhossék Mihály is a sajtón keresztül próbálja csitítani a kedélyeket, életmódbeli tanácsokat ad, és biztonságos megelőzési módokat, vagy alternatív terápiákat ajánl, közben pedig feltétlen bizalmat kér a városi és országos hatóságok, valamint az orvosok munkája iránt. Georginának és a családjának egy modern kommunikációs eszközök nélküli világban kell túlélniük a bezártságot, a szorongást, a betegségtől és a haláltól való félelmet és végső soron akár a fertőzést is. Fábián Janka kisregényében egy régmúlt halálos ragály történetét olvasva furcsán ismerős körülmények közé csöppenhetünk, és megállapíthatjuk, hogy 190 év alatt sok szempontból vajmi keveset változott a világ.”

Írta: Fábián Janka. Budapest: Libri Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Vera

“Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.”

Írta: Grecsó Krisztián. Budapest: Magvető Kiadó, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Halló! Itt Péter! Péter beszél! – Egy budapesti zsidó család története az 1944-es esztendőben

“A könyv címében szereplő fiú történetéről sokan hallhattak, hiszen nagy port vert fel a közelmúltban a nyilas Zentai Károly kiadatásának ügye. Az ellene szóló vád Balázs Péter brutális meggyilkolása volt az Aréna úti nyilasközpontban. Ezt a könyvet, amely eredetileg közvetlenül a vészkorszak után jelent meg, a fiát elvesztő édesapa írta. Ám a kötet megjelenésekor az apa még nem jutott el a nyomozásában a vád megfogalmazásáig. A visszaemlékezés éppen ezért az apa története. Az apáé, akinek döntenie kell, feltegye-e a sárga csillagot, keresse-e reménytelenül elveszettnek látszó fiát, vagy a családja többi tagját védje. Mindeközben ki kell szabadulnia az Andrássy út 60.-ból, amikor elhurcolják, és búvóhelyeket kell találnia magának és a családjának is. Balázs Dezső története a kétségbeesett rohanás története a halál szakadéka mellett.A kötethez Kéthly Anna írt előszót, aki 1946-ban még a Nemzetgyűlés alelnöke és az MSZDP parlamenti vezetője volt. Így ajánlja a könyvet: ,,Az apa, amikor emléket állit partizánfiának, ezer és ezer makacs, meg nem alkuvó és életét feláldozó társának állít emlékjelet, akiknek hősiessége nélkül csak szégyen és undor kerülhetne történelmünk lapjaira.”A szöveget az eredeti helyesírással közöljük, a borító előlapja is a korabeli kiadáséval egyezik meg. A kiadói előszó bemutatja a Balázs Péter-ügy utótörténetét egészen a Zentai elleni sikertelen kiadatási eljárásig.”

Írta: Balázs Péter; előszó: Kéthly Anna. Budapest: Személyes Történelem Kiadó, 2020. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Apám

“A Kossuth-díjas író a rendszerváltás után több száz oldalas besúgói jelentéseken rágta át magát, hogy kiderítse apja sorsát, a valahai iskolaigazgató, aztán 56 után meghurcolt, és segédmunkássá “lefokozott”, majd tanítóvá “visszaemelt” id. Temesi Ferenc életének önmaga előtt sem ismert titkait. Miként vetették ki hálójukat a besúgóhálózatok az egyszerű kisemberre? S miért is kellett épp őt megfigyelni? “Mindössze” három bűne volt: magyar volt, és keresztény, ráadásul gerinces ember, aki visszautasította az államhatalommal való együttműködést! A Kádár-korszak “puha” diktatúrája hogyan bánt az emberekkel, miként fonta át az árulás pókhálója a generációkat, a baráti kapcsolatokat, a mindennapok életét? Árulók és elárultak, becsapottak és csalódottak élete sodródik örökre egy fonattá a kádárizmus időszakában. Temesi édesapja figuráján keresztül a történelmünket meséli el, a spiclifülekkel tarkított kiskocsmázásokat, ahol a “nagytestvér” tényleg mindenkit figyelt, de nem idegeneken keresztül, hanem akár a családi barátnak hitt spiclik által. Így szivárgott be a bizalmatlanság és a társadalmat teljesen átható becsapottság érzése a nappalikba, s lettek a baráti sakkozások jelentések tárgyaivá.”

Írta: Temesi Ferenc. Budapest: Scolar Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Legvégül a szív

“Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A munkanélküliektől és hajléktalanoktól hemzsegő rozsdaövezetekben bandák, vandálok és elmebetegek fosztogatnak. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Egy nap megváltásként érkezik a hír: önkénteseket keresnek Consilience városába, a Pozitron Projektbe. A Projekt résztvevőinek rendes munka és kényelmes, tiszta otthon jár – minden második hónapban. A köztes időszakokat viszont a város és a projekt szívét jelentő Pozitron börtönben, fegyencként kell tölteniük, házukat pedig frissen szabadult váltótársaik foglalják el, akikkel szigorúan tilos érintkezniük – erről a Megfigyelés gondoskodik. Elsőre nem tűnik túl nagy áldozatnak egy rendezett életért cserébe, ám amikor Charmaine a szabályokat áthágva szenvedélyes viszonyba kezd váltótársával, nyugtalanító események láncolata veszi kezdetét, s előbb-utóbb kénytelenek feltenni a kérdést, mi zajlik valójában Consilience és a börtön falai mögött. Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiájában a társadalmi felelősség és a közös túlélés problémái mellett előtérbe kerülnek az egyéni lét, legfőképpen a szenvedély kérdései: meddig mehet el az ember a másik birtoklásában anélkül, hogy elveszítené önmagát?”

Írta: Margaret Atwood; fordította: Csonka Ágnes. Budapest: Jelenkor Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Putyin trolljai – Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalából

2017 februárjának végén menekültem el hazámból, Finnországból. Két és fél éve profi fenyegetések és mocskolódó cikkek céltáblája voltam. Az internet álhírportáljaiból áradóagymosás még a régi barátaimat is ellenségeimmé tette. Névtelenül posztolt sztorikkal próbáltak bűnözőnek, hazugnak és elmebetegnek beállítani.Ismeretlenek mindenféle módszereket ajánlgattak, hogyan legyek öngyilkos. Amikor csak bekapcsoltam a számítógépet, vagy elővettem a telefonomat, futószalagon érkeztek a halálommal kapcsolatos fantáziadús elképzelések. A pszichológiai támadások a Kreml propagandagyárának konstruktőreire utaltak. Féltem,hogy mindez bármely pillanatban átfröccsenhet az internetről a fizikai valóságba.” Jessikka Aro. Jessikka Aro, finn újságíró darázsfészekbe nyúlt 2014-ben, amikor az orosz információs hadviselés után kezdett el nyomozni. Szentpéterváron igazi trollokkal készített interjúkat, leleplezve az egyik ,,trollfarm” működését. Azonnal rászállt az orosz titkosszolgálat: halott édesapja nevében küldtek neki ijesztő sms-eket, vagy a vonal túloldalán pisztolylövést hallott. Minden fronton támadták az oroszok által fizetett aktivisták, elképesztő hazugságokat terjesztve róla. Ebben a könyvben a saját története mellett még nyolc másik, a Kreml által ellenségnek tekintett ember viszontagságait írja meg. Van köztük volt magyarországi litvánnagykövet, rejtőzködő ukrajnai önkéntes, aki a donyecki orosz hadműveletekről tudósított, vagy az az oknyomozó blogger, aki leleplezte, mi okozta az Ukrajna fölött lezuhant maláj utasszállító gép katasztrófáját. Jessikka Aro (1980) finn oknyomozó újságíró, a finn közszolgálati Yleisradio munkatársa.Szakterülete a közösségi médiában folyó dezinformálás. Kutatásaiért 2016-ban megkapta a svéd Bonnier Újságíró Díjat. 2019-ben az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma ugyan kitüntette az International a Bátor Nők Nemzetközi Díjával, de az átadási ceremónia előtt nemsokkal törölték a nevét a listáról, mert kritizálta az USA akkori elnökét, Donald Trumpot. “

Írta: Jessikka Aro; fordította: G. Bogár Edit. Budapest: Corvina Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Füttyöstől Duzzogóig – Hazai kisragadozók megmentése

“Kedves és szeretni való, tanulságos és elgondolkodtató, de mindenekelőtt elképesztően izgalmas állatmentésekről olvashatunk ebben a könyvben. “Füttyös” vidra, “Duzzogó” borz és több tucatnyi társuk történetei nem csupán az óvni kívánt állatokról, hanem rólunk, emberekről is szólnak: elkötelezettségünkről, emberségünkről, erősségeinkről és gyengeségeinkről. Gera Pál a magyarországi kisragadozók megmentése, főként a vidravédelem területén évtizedes tapasztalattal rendelkezik.Aktív közreműködésével alakult meg a Somogy megyei Lábod-Petesmalmi Vidrapark (1998), majd a szegedi Vidramenhely (2004).A 2000. évi ciánbalesetet követően megszervezte és irányította a megmérgeződött Szamosnál és Tiszánál végzett vidravédelmi munkálatokat. Munkájáról és a magyarországi vidravédelemről 2007-ben német-francia koprodukcióban dokumentumfilmet készítettek Vidrasors címmel, amely hazai és nemzetközi fesztiváldíjakat nyert.A témában számos tanulmányt, ismeretterjesztő füzetet és könyvet publikált, valamint szakmai és kulturális fórumot szervezett.”

Írta: Gera Pál. Budapest: Corvina Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Falura költözők kézikönyve

“Városban lakik? Zajban, koszban, bűzben? Eljátszott már a gondolattal, hogy szívesen maga mögött hagyná az egészet, és falura költözne? Vagy már meg is tette, csak még nem tudja, mit hogyan kell csinálni? Örömmel művelne konyhakertet, gondozna gyümölcsfákat vagy tartana állatokat, de még tanácstalan, hogyan fogjon bele? Ferencz Gergő gyermekkora óta kertes házban, gazdálkodók közt él, erdészeti és faipari szakközépiskolába járt. Munka mellett mindig kertészkedett, és most mindannyiunk szerencséjére lejegyezte tapasztalatait. Praktikus tanácsokkal teli kézikönyve segít, hogy a környezettudatos ház körüli gazdálkodás minél több örömet okozzon.”

Írta: Ferencz Gergő. Budapest: Corvina Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban