KÖNYVAJÁNLÓK,  Újdonságok

Újdonságainkból

A keleti szél harcosai – Ezer rege könyve

“Varázslatos világba kalauzol Bán Mór regegyűjteményének második kötete. A keleti hun törzsek legendás hősei elevenednek meg e kötet lapjain; a lebilincselő történetek a magyar olvasóközönség számára ismerősnek tűnnek majd, és mégis jószerivel ismeretlennek. Az évszázadokkal Atilla előtt élt hun vitézek, fejedelmek regéi a kínai királyságok ellen vívott hadjáratokról, csodálatos menekülésekről, mesés teremtményekről és végső soron a szülőföldhöz való ragaszkodásról szólnak. Hősei azon törzsek harcosai, akik ellen a kínai uralkodók kétségbeesésükben a nagy falat építették”

Írta: Bán Mór. Budapest: Naphegy Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Kleopátra 1. – Ízisz istennő leánya

“A történet a Kr. előtti első század Alexandriájába röpíti az Olvasót. A fáraók Egyiptomában Nagy Sándor halála óta a Ptolemaiosz dinasztia uralkodik. Róma ellenállhatatlanul tör Egyiptom felé, a birodalom azonban kemény diót jelent a hódítóknak. Maga Julius Caesar is belátja, okosabb velük barátságra törekedni és bölcs diplomáciával lassan Rómához kötni az ősi birodalmat. Talán könnyebb dolguk lett volna, ha nincs Kleopátra, aki jelentősen különbözött elődeitől. Ha Róma azt hitte, egy nővel könnyebb dolga lesz, hát súlyosan tévedett. Kevés olyan nő ismeretes e korból, aki ennyire értett a diplomáciai fondorlatokhoz, vagy ilyen eréllyel tudott volna egy világhatalommal szemben fellépni, mint Kleopátra. A regényből megtudhatjuk, milyen is volt Kleopátra gyermeklányként, és miben különbözött nővéreitől, fivérétől. Hogyan alakult ki sajátos személyisége, műveltsége és céltudatos gondolkodása, melyre nagy szüksége volt a politikai játszmákban, amelyekkel – akár női praktikák felvonultatása árán is – meg kellett birkóznia. A kötetből kiviláglik, hogy Kleopátra nem csupán egy vonzó nő volt, hanem erőskezű uralkodó, hadvezér és kiváló diplomata is. Rómának nem véletlenül gyűlt meg vele a baja.”

Írta: Benkő László. Szeged: Lazi Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Nyughatatlanok

“Az elmúlt évek egyik leghíresebb és legszélesebb körben vitatott és méltatott nagyregénye. Lengyelországban a Nike-díjat, Nagy-Britanniában a “Man Booker International” díjat nyerte el. A szerző 2019-ben megkapta az Irodalmi Nobel-díjat. Olga Tokarczuk könyvének hősei nomádok, örök utazók. Nők, akik tartalék fogkefét hordanak kézitáskájukban arra az esetre, ha sürgősen útra kell kelniük, és férfiak, akik tíz perc alatt képesek utazásra készen összepakolni minden holmijukat. Saját határaikon túllépő figurák, akikkel együtt a Világegyetem végtelenségét élhetjük át, amíg tart az utazás. Ez a regény egyszerre szól az emberi testről, az életről, a halálról, a mozgásról és a vándorlásról. Szereplői között ott találjuk Philip Verheyent, aki a tizenhetedik században saját amputált lábát boncolta fel és rajzolta meg anatómiai pontossággal. De ott van Angelo Soliman is, az Észak-Amerikában született fekete rabszolga, később Kazinczy Ferenc barátja, akinek holttestét császári parancsra kitömték és kiállították a bécsi Természettudományi Múzeumban. De ott van annak a huszonegyedik századi férfinak a szívszaggató története is, akinek felesége és gyermeke egy horvát szigeten tűnik el rejtélyes körülmények között. Olga Tokarczuk fantáziával és provokációval teli történetei korunk felszíne alá vezetik olvasójukat, emberi létezésünk valódi mélységeibe.”

Írta: Olga Tokarczuk; fordította: Hermann Péter. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A fájl nem található

Ha csak egy pillanattal előbb kérem meg a kezét, ez az egész sohasem történik meg. Nem támadtak volna meg, nem kerültem volna kórházba, és ő sem tűnt volna el örökre az életemből.” “Tíz évvel a menyasszonya eltűnése után Damian Werner azt hiszi, hogy soha többé nem látja újra régi szerelmét. Az egyik nap azonban valaki feltölt a facebookra egy különös fotót a lányról. Csupán véletlen hasonlóságról van szó, vagy eltűnt kedvese adott életjelet magáról? Pár órával később újabb kép tűnik fel a közösségi hálón. Egy fotó, amit Werner néhány nappal a menyasszonya eltűnése előtt készített, és amit senki más nem láthatott. Tényleg ő szerepel a képen? És ki keresi még rajta kívül? Damian gyermekkora óta ismerte a lányt, de az egymást követő megmagyarázhatatlan események után kénytelen ráébredni, hogy eltűnt menyasszonya múltja különös titkokat rejt.”

Írta: Remigiusz Mróz; fordította: Palya György. Budapest: Rainbow-Slide Bt, 2018. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Becsület

“Elif Shafak legújabb keletinyugati története a fenséges Eufrátesz folyónál kezdődik és végződik, ahol egy kurd faluban élt két ikerlány. Arrafelé a becsület nem csak jelző volt, névként is használták. Az ember adhatta a Becsület nevet a gyermekének, feltéve, hogy fia született. A becsület és a tisztelet a férfiak tulajdonsága volt. Az idős, a középkorú, a fiatal, sőt még a tejszagú csecsemő fiúnak is kijárt a tisztelet. A nőknek viszont nem. Nekik egy másik szó jutott osztályrészül: a szégyen. Az egyik ikerlányt feleségül vette egy török fiú, és Isztambulba, majd Londonba vitte. Ott reméltek új életet teremteni maguknak és gyerekeiknek, de akármilyen messzire utaztak, nem szabadulhattak a hagyományoktól, hiedelmektől és kötelességektől, amelyeket pedig maguk mögött akartak hagyni – a vérükben vitték magukkal. Ez az oka annak, hogy a Toprak család egyik tagja borzalmas gyilkosságra ragadtatja magát.”

Írta: Elif Shafak; fordította: Nagy Marietta, Sipos Kata. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2014. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Nagyapám engem agyonlőtt volna

“Vannak rendkívüli sorsok, amelyek történelmi emlékműként állnak előttünk. Jennifer Teege ilyen ember, története keresztül-kasul fonja a világot és a 20. század nagy sebeit. Könyve hosszú önismereti útjának krónikája, amely már-már démoni elődeihez vezet. Ez a fekete örökbe fogadott nő egyszer csak hatalmas titokra bukkan. Hol máshol, mint a könyvtárban. Hogy ő nem más, mint Amon Göth unokája, a płaszówi láger szadisztikus náci parancsnokának leszármazottja, akit háborús bűnösként kivégeztek. Jennifer Teege olyan német nő, akit a Harmadik Birodalom az összes többi alacsonyabb rendűnek vélt rasszal együtt kivetett volna magából, és egyenesen a gázkamrába küld. Amon Göth lánya, Jennifer anyja is megpróbált megbirkózni a borzalmas örökséggel, gyermekét azonban örökbe adta anélkül, hogy a múltat akár ő, akár az örökbe fogadó szülők feltárták volna a kislány előtt. Amon Göth lánya fekete gyermeket szül, mintha tudat alatt jóvá akarna tenni valamit a pusztításból, amelyre a Harmadik Birodalom épült. Saját sorsának tettestársaként Jennifer Teege vállalja, hogy amit tudni lehet, azt meg akarja tudni. A rémisztő nagyapáról, néma (női) cinkosokról, a hallgatás családi örökségéről. Afrikától a Harmadik Birodalomig, a kortárs Németországtól Izraelig kísérjük a megnyugvás felé vezető úton. A nagy történelmi kataklizmák szétzilálják a családokat, megbontják a nemzedékek közti kommunikációt, a történelmi trauma családivá válik, a tudás mérgező hallgatássá. Teege útja nem csupán önismereti út, de radikális szakítás a hallgatással is.” – Tompa Andrea ajánlása

Írta: Jennifer Teege, Nikola Sellmair; fordította: Nádori Lídia. Budapest: Park Kiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A Chanel nővérek

“Gabrielle és Antoinette Chanel már gyerekkoruk óta tudják, hogy nekik “valami jobb” jár. Az árvaházban, ahova anyjuk halála után kerülnek, szerény, egyszerű életre nevelik őket az apácák, ám éjszakánként egy fényesebb jövőről álmodnak. Úgy döntenek, bebizonyítják: ők tényleg jobb sorsot érdemelnek. A szegénységből kivezető út első állomásaként Gabrielle, avagy Coco varrónőként dolgozik, és bohém kávéházakban énekel, Antoinette, avagy Ninette pedig egy kalapszalonban helyezkedik el. Később megnyitják első kis kalapüzletüket Párizsban, amely hamarosan elegáns butikká avanzsál, majd újabb szalonokat nyitnak Franciaország divatos üdülővárosaiban, Deauville-ben és Biarritzban is. A háború kitörése azonban mindent megváltoztat. A Chanel nővérek útja nagy szerelmeken és végzetes tragédiákon át vezet tovább, és minden addiginál keményebben kell küzdeniük azért, hogy nyomot hagyjanak maguk után. A valós életrajzi elemekre épülő sodró történet akaratról, kitartásról, erőről és a hamisítatlan francia eleganciáról szól. A Chanel nővérek a 20. század eleji Párizs sokszínű kaleidoszkópján keresztül vezeti el az olvasót a két nővér napjainkban is tovább élő, rendkívüli örökségéhez: a világ legikonikusabb haute couture divatházához. “

Írta: Judithe Little; fordította: Szieberth Ádám. Budapest: Central Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A villa öröksége

“Augsburg, 1920-as évek. A Melzer-villában mindenki bizakodással tekint a jövő elé. Paul hazatért az orosz hadifogságból, és átveszi a textilgyár vezetését, hogy újra felvirágoztassa a családi vállalatot. A húga, Elisabeth Pomerániába költözik, az anyjuk felmenőinek ősi udvarházába. Paul ifjú felesége, Marie pedig régóta dédelgetett álmát valósítja meg: saját divatszalont nyit, és nagy sikert arat a kreációival. Ám egy rejtélyes csomag és néhány festmény visszaidézi a múltat. Marie-nak eszébe jut az idő, amikor cselédként dolgozott a villában, ami az apja révén akár az övé is lehetett volna… Mindeközben Elisabeth házassága romokban hever, a nő egyre kevésbé tudja leplezni a pomerániai birtokon kemény munkát végző Sebastian Winkler iránt érzett olthatatlan szerelmét. Anne Jacobs izgalmas romantikus regényfolyama egy gazdag család és a cselédség mindennapjaiba enged betekintést. Az önállóan is olvasható harmadik kötet az első világháború utáni Németországba kalauzol, ahol a személyzet öntudatra ébred, és némi leleménnyel a szegényből is lehet gazdag, a szerelemért viszont mindenkinek egyformán meg kell küzdenie.”

Írta: Anne Jacobs; fordította: Almássy Ágnes. Budapest: Central Könyvkiadó, 2021. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban