A komáromi strandfürdőtől a Brigetio Gyógyfürdőig

1955. június 4-én a Komárom Városi Tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a város lakossága részére strandfürdőt épít.[1]

A tervezett költségeket 300 000 Ft-ban állapították meg, a munkálatok nagy részét társadalmi munkában kívánták elvégeztetni, így 80 000 Ft-ot szerettek volna megtakarítani. A fürdőre egészségügyi szempontból is igen nagy szükség volt.[2]

Első körben egy 50 x 22,5 méteres medencés fürdő építését kezdték meg 1956-ban, melynek befejezéséhez 350 000 Ft-ra volt szükség.[3]

1956. október hó 23-áig – 5%-os hiánnyal és a szigetelés elmaradásával – elkészültek a fürdő betonozási munkálatai. A Komárom Megyei Tanács a városi tanácsot anyagi támogatásban részesítette. A hátralékos munkák elvégzésével a Komárom Megyei Építőipari Vállalatot bízták meg, és úgy tervezték, hogy a fürdőt még 1956-ban sikerül átadni.[4]
A községfejlesztési terv végrehajtása azonban nem valósult meg maradéktalanul, ugyanis az építésnél jelentős mértékben túllépték a megszavazott költségkeretet, ezért a terep rendezése is csak részben történt meg. A kerítést sem sikerült megépíteni, ugyanis a hozzá szükséges anyag beszerzése nagy gondot okozott.
A fürdő 1956. év végi műszaki átvételénél hibák léptek fel, a medence belső falán a vízálló réteg leégett a keverőanyag rossz állapota miatt. A fal kijavítását csak a jó idő beálltával tudták elvégezni.
A medence befejezését, és a már fennálló épület kabinokká történő átalakításának költségét 500 000 Ft-ra becsülték.[5]

1958 tavaszára a városi tanács a községfejlesztési terv tárgyalásakor úgy látta, hogy a fürdő már használható lesz, de ez a kedvezőtlen időjárás miatt meghiúsult. A járda építését a városi tanács ipari-műszaki osztályának kellett volna végeznie, az Épületkarbantartó Ktsz. ezt elvállalta, de vállalását nem teljesítette. A fürdő üzemeltetése ráadásul azért sem volt lehetséges, mivel nem volt bekerítve. Végül elkészült a kerítésdrót, de kihúzatása nagy összegbe került.[6]

A fürdő kapujának elkészítését a komáromi Lenfonógyár KISZ-szervezete vállalta társadalmi munkában. Egy délután társadalmi munkát végzett a városi MSZMP alapszervezetének kb. 30 tagja. Folyamatban volt egy pénztár és egy férfi, illetve női WC építése is, azonban ezek munkálatait a mész hiánya miatt nem tudták folytatni. 1958-ban szintén tervbe vették a parkosítást és fásítást, hogy az 1959. évi fürdőszezonban már fogadni tudják a vendégeket.[7]

1965-ben a Komáromi Rostkikészítő Vállalat a város határában kutat fúrt a megépítendő alagút áztatójának üzemeltetése céljából. A feltört melegvízről megállapították, hogy annak gyógyhatása van. A tanács részéről felvetődött a gondolat, hogy a strandot ezen a helyen építsék meg, de ezt elvetették és azt a megoldást választották, hogy az ottani meleg vizet vezetik el a már meglévő strandfürdőhöz. Ezen elképzelésüket a lakosság társadalmi munkájával és a vízmű dolgozóinak segítségével 1965. augusztus 20-ára sikerült megvalósítaniuk.[8]

1970-ben a 40/1970/VB. sz. határozat a) pontjában a Végrehajtó Bizottság felkérte a Vízmű Vállalatot, hogy a strandfürdő magasabb szintű használhatósága érdekében néhány új módszert vezessenek be a fürdőzők igényeinek kielégítésére: a melegvíz alulról való bevezetése a lóhere alakú medencébe, mellékhelyiségek korszerűbbé tétele, a zuhanyozás kötelező elrendelése.[9]

1970-ben a strandfürdőt gyógyfürdővé nyilvánították. Ebben az évben a fürdő vendégeinek száma elérte a 235 260 főt. A fürdőzők kiszolgálására az előző évekhez viszonyítva változatlan körülmények között került sor. Az új öltözők csak részben épültek meg, ami további problémákat jelentett. A Végrehajtó Bizottság tervbe vette az ellátás fejlesztését, új szálláshelyek építését, valamint egy főfoglalkozású orvos szolgálatba állítását is.[10]

1972-ben a Komárom Megyei Vízmű Vállalat igazgatója az 1972. május 11-i vb-ülésre készített előterjesztésében kitért a termálvíz időszakos hiányára A fürdőszolgáltatás és idegenforgalom c. pontban.[11]

1974-ben több fejlesztést hajtottak végre a fürdő területén, melynek során sikerült a megfelelő mennyiségű termálvizet is biztosítani.[12]

1985-ben megépült egy 33 1/3-os medence és egy 17x8x1 méteres tanmedence. A két medence lefedését, valamint az öltözővel való összeköttetését sátorponyvával oldották meg. A padlófűtés bevezetése az úszni vágyók immár télen is felkereshették a medencéket.[13]

1990. május 31-én a KOMÉP, a megyei kórház, és a városi tanács által létrehozott Thermál KKT csődöt jelentett. Az 1990. június 1-jén megalakult a Komáromi Thermálfürdő Kft és ezzel egy újabb korszak köszöntött be a strand történetében.[14]

További részletek és képek

Hivatkozások