-
A komáromi Rüdiger-tó története, sportesemények a tóparton a szocializmus idején
Írta: Kovács Péter levéltáros. Cikk a(z) MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltár honlapjáról. ¹ A tó névadójának családtörténete „Id. Rüdiger Istvánnak három gyermeke született, István MÁV-főigazgató (később nevét Rónaszékire magyarosította), Vilmos pékmester és Klára, aki…
-
Aratás a Komáromi Állami Gazdaságban 1962-1989
Írta: Szabó Csaba Gábor levéltáros. Cikk a(z) MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltár honlapjáról. ¹ A Komáromi Állami Gazdaság 1962-től szorosan együttműködött a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel, az elérhető legújabb gépeket használták és tapasztalataikat továbbították az…
-
Hajóépítés és -javítás Komáromban
Írta: Boross István A magyar hajóépítés történetének egy epizódját bemutató kis tanulmány összeállítására egyrészt az a családi kötődés késztetett, hogy nagyszüleim Boross Dezső és Lukovics Erzsébet Komáromból származnak. Nagyapám egy városi hivatalnok Boross…
-
Komárom: Egy város – két ország
A National Geographic 2004 júliusi száma – Papp Gábor cikkével – 18 oldalt szentelt Komáromnak. Ajánljuk komáromi olvasóink figyelmébe! Az apropót az adta, hogy abban az évben, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai…
-
Levéltárosok Lapja
A Törvényhatósági Levéltárosok Országos Egyesületének hivatalos értesítője, melyet dr. Alapi Gyula szerkesztett. Megjelent 1913-16 között negyedévente Komáromban. A címlapok és tartalomjegyzékek kizárólag az 1. számokban találhatók – éves összesítéssel. A cikkek a tartalomjegyzékekben…
-
Új Komárommegyei Hírlap 1939-44.
Immár „Új Komárommegyei Hírlap” címmel, 1939. május 6-án ismét megjelent Pathó Gyula főszerkesztő gondozásában ez a regionális újság. A nyomtatás Komáromban, Hacker Dezső nyomdájában történt, itt ülésezett a szerkesztőség is. A lap hetente,…
-
Kastélykórházak születése Komárom-Esztergom megyében 1945 után
Cikk a(z) MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltár honlapjáról. Írta: Kántor Klára. Megyénk jelenlegi területe két korábbi történelmi vármegye – Komárom és Esztergom vármegyék – romjain alakult képződmény, mely a trianoni határok meghúzását követően a…
-
Komáromi Lapok 1871-1944.
1871-től 1944-ig jelent meg ez a hetilap Siegler Károly nyomda- és laptulajdonos gondozásában, Komáromban. Kezdetben a szerkesztőség Pázmány Kornél felelős szerkesztőből és Rovács Albin, valamint Szabados János főmunkatársakból állt. Az újság társadalmi és…
-
Közbiztonság és bűnüldözés Komáromban a két világháború között
Cikk a MNL Komáromi Fióklevéltára honlapjáról. Írta: Szabó Csaba Gábor. Egy korábbi hónap dokumentumában Kovács Péter kollégánk már foglalkozott a komáromi rendőrkapitányság létrejöttével és történetével: link Most Kozma Sándor komáromi rendőr főtörzsőrmester jelentéseiből [1]…
-
Komárom sportélete – A Czibor Zoltán Sporttelep és a város labdarúgásának története
Cikk a MNL KEML Komáromi Fióklevéltára honlapjáról. Írta: Szabó Csaba Gábor. Az utóbbi évek stadionépítési hulláma kapcsán érdemes végigtekinteni, hogyan jött létre a komáromi Sport utcában található Czibor Zoltán Sporttelep, milyen viszontagságokon ment…
-
Komáromi Ujság
1914-1919 között jelent meg a komáromi Jókai Könyvnyomdában dr. Alapi Gyula főszerkesztő, Fülöp Zsigmond felelős szerkesztő és dr. Baranyay József társszerkesztő gondozásában. Alapi Gyula 1914 február végétől már nem vett részt a munkában,…
-
A komáromi strandfürdőtől a Brigetio Gyógyfürdőig
Cikk a MNL KEML Komáromi Fióklevéltára honlapjáról. Írta: Kovács Péter. Komáromnak, az erődök városának egyik legnagyobb vonzereje kiváló minőségű gyógyvize. Termálfürdője a város központjában helyezkedik el. A 62 Celsius fokos víz, melyet 1970-ben…
-
Futás egy országon át – A Komárom – Komárno futóversenyek története
Cikk a MNL KEML Komáromi Fióklevéltára honlapjáról. Írta: Szabó Csaba Gábor. 1945 áprilisában a Vörös Hadsereg kiűzte hazánkból az utolsó német egységeket is. Ezzel Magyarországon befejeződtek a második világháború harci eseményei. Szovjet jelentések…
-
Napsugár
Képes gyermeklap az 1927-es évből. Főszerkesztője Seidl Sándor tanár volt Pozsonyból, továbbá a komárnói Harmos Károly festőművész és dr. Borka Géza tanár vett még részt a lapszerkesztésben. Kiadóhivatala szintén itt működött, a nyomtatás…
-
Őrálló
A komáromi Katholikus Legényegylet által szerkesztett és megjelentetett keresztény, társadalmi folyóirat. Megjelent az 1920. évben, 13 számmal január és április között. Szerkesztője Olgyai Ferenc, a lap munkatársa dr. Szunyogh Xavér Ferenc bencés szerzetes,…
-
Komárommegyei Hírlap 1929-1938.
Az újság Komáromban, Hacker Dezső könyvnyomdájában készült 1929-1938 között, és hetente, szombatonként jelent meg. Az első szám 1929. szeptember 28-án, az utolsó 1938. december 10-én látott napvilágot – zömmel komáromi vonatkozású tartalommal. Felelős…
-
A komáromi postaszolgálat a második világháború után
Cikk a MNL KEML Komáromi Fióklevéltára honlapjáról. Írta: Szabó Csaba Gábor. A Komáromi Fióklevéltár őrizetében található az a fényképalbum, amit a város postai dolgozói állítottak össze és jegyzetekkel láttak el. A fényképek az…
-
Érmek, plakettek Komáromról, Komáromból
Írta: Márku Mónika Vámosi László, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének alelnöke több évtizede gyűjti a szülővárosához, Komáromhoz kötődő érméket, plaketteket. Szisztematikus gyűjtőmunkájának célja, hogy forrásanyagot biztosítson azoknak, akik egyrészt Komárom városának történetét kutatják, másrészt…
-
Dobolás általi hírközlés Szőnyben az 1930-as és az 1960–70-es években
Cikk a MNL KEML Komáromi Fióklevéltára honlapjáról. Írta: Kovács Péter A dobolás a hírközlés egyfajta intézményesített módja, amellyel elsősorban közérdekű közleményeket hirdettek ki. A helyi (falusi, mezővárosi) közigazgatás testülete dobolás útján tájékoztatta a…
-
„… majd minden elcsendesedett…” – a II. világháború Dél-Komáromban
Írta: Márku Mónika Ezzel a címmel emlékeztünk szombaton (2015. március 28-án) délután a komáromi Klapka György Múzeumban Számadó Emese múzeum igazgató és Rabi Lenke helyismereti könyvtáros előadásaival a 70 évvel ezelőtti komáromi eseményekre. A megemlékezés első felében Számadó…
