Ismeretterjesztő irodalom,  KÖNYVAJÁNLÓK

Divattörténet és stíluskalauz

A könyveket válogatta: Deák Anikó.


A ruha – A divattörténelem 100 ikonikus pillanata

“Egy jó ruha elbűvöl és gyönyörködtet, megtéveszt és rabul ejt, provokál és elgondolkodtat. Képes arra, hogy megragadja a történelem egy adott pillanatát, egy generáció szellemiségét, esetleg egy figyelemre méltó személyiség egyedi kisugárzását. A ruha – A divattörténelem 100 ikonikus pillanata című kötetével a világhírű illusztrátor, Megan Hess arra vállalkozott, hogy bemutassa az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb, legemlékezetesebb darabjait – azokat, amelyek nélkül a divat története egészen máshogy alakult volna. Megan Hess lenyűgöző utazásra hív bennünket a trendek varázslatos útvesztőjébe, ahol békésen megfér egymás mellett Audrey Hepburn kis feketéjének letisztult eleganciája, Diana hercegné tündérmesébe illő esküvői ruhájának romantikája, valamint Lady Gaga húsruhájának abszurditása. Dőljünk hátra kényelmesen, és ismerjük meg a színek, a formák és az anyagok minden képzeletet felülmúló sokszínűségét! “

Írta: Megan Hess; fordította: Ferenczy Zsófia. Pécs: Alexandra Könyvesház Kft. 2019. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Rizsporos hétköznapok – Női divat- és hálószobatitkok a 18-19. századból

“Gondolta volna, hogy a 18. században a hölgyek legyezőjükkel küldtek titkos üzenetet hódolóiknak? Vagy hogy az első melltartók az 1800-as évek elején végső soron a francia forradalomnak köszönhetően jelentek meg? Hogy kétszáz évvel ezelőtt a fogkefék vaddisznósörtéből készültek, és hogy a bugyi mint ruhadarab majd ezer évig nem is létezett? A Rizsporos hétköznapok gyönyörű képekkel illusztrált lapjain ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel találkozhat az olvasó, hisz ez a könyv – vagy inkább album – a divat- és testkultúra történeti gyűjteménye. De annál mégiscsak több: egy könyv, amely egyszerre szórakoztat és hozza közelebb, teszi átélhetőbbé az olvasó számára a történelmet. Azt a történelmet, amely kimaradt a tankönyvekből, a mindennapok történelmét. Koncentrálva ebben a kötetben elsősorban a 18-19. századi hölgyek budoár- és divattitkaira, hétköznapjaira, azokat a divat és a művészet szépségén, illetve a régi szokások báján keresztül bemutatva… És persze egy kis rizsporral meghintve. Budai Lotti öt éve elindított Rizsporos hétköznapok című blogját tízezrek olvassák, és a blog Facebook-oldalát több mint 12 000-en követik nap mint nap. Az ott megjelenő tartalmak kiegészítése és újragondolása ez a gazdagon illusztrált, szemet gyönyörködtető kiadvány. A szerző korábban megjelent romantikus történelmi kalandregényei a garancia, hogy ezt a témát is szórakoztató formában tárja az olvasók elé.”

Írta: Budai Lotti. Budapest: Álomgyár Kiadó, 2019. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Párizsi sikk – Szórakoztató stíluskalauz a francia divat nagyasszonyától

“Hogy mi is a párizsi nő sikkességének titka? Ines de la Fressange -a francia sikk ikonikus alakja- osztja meg velünk a divat világában eltöltött évtizedek alatt magáévá tett trükkjeit stílussal és szépségápolással kapcsolatban. Tanácsokat ad a párizsi öltözködési stílus elsajátításához és egy mindössze hét megfizethető alapdarabból és nagyszerű kiegészítőkből álló ruhatár összeállításához. Kedvenc boltjain kívül Ines bemutatja Párizs legjobb szállodáit és éttermeit, felfedezésre váró helyeit, valamint a családi programokról sem feledkezik meg. Az Elle divatrovatának újságírójával, Sophie Gachet-val közösen írt szellemes könyv nélkülözhetetlen kalauzként szolgál a párizsi sikk világában.”

Írták: Ines de la Fressange, Sophie Gachet; fordította: Bárdos Zsuzsanna. Pécs: Alexandra Könyvesház Kft, 2015. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Coco Chanel

“Coco Chanel neve fogalom a divat világában. Alighanem ő volt a divat világtörténelmének első s talán mindmáig legnagyobb diktátora. Az elegancia és sikk netovábbjának számító szegélydíszes kosztümjeit és “kis fekete ruháit” ma is nők milliói hordják, királyok és trónörökösök hitvesei éppúgy, mint egyszerű háziasszonyok. Chanel forradalmat csinált a maga szakmájában. Nem csoda hát, hogy nem mindennapi, sikerekben és kudarcokban egyaránt bővelkedő, hol csupa ragyogás, hol árnyékba borult élete sokakat megihletett, köztük a francia Henry Gidelt is. Az egyházi árvaházban, jótékonyságból felnevelt Gabrielle Chanel igazi self-made lady volt s rendkívüli egyéniség. Hamar megunta, hogy egy gazdag aranyifjú kitartottja legyen, és Párizsba ment, hogy maga keresse meg a kenyerét. Az első években kalaposként dolgozott, csak az I. világháború alatt kezdett ruhákkal foglalkozni, de akkor rögtön fenekestül felforgatta a divatszakmát: felszabadította a nőt a fullasztó fűzők, a szűk bukj-el-szoknyák, a malomkeréknyi, virágoskertekkel és madárfészkekkel díszített kalapok, a mesterkéltség, a cicomák uralma alól. A divat puritánja, janzenistája lett, a szabásvonalakat saját fiús, vékony alakjához igazította, bő, levegős, lezser ruhákat tervezett. Innen ívelt fel a fantasztikus karrier: hatvan alkalmazottól háromezerig, a milliós bevételekig, a pazar villákig és kastélyokig, a híres Chanel-parfümökig és bizsukig, a szenzációszámba menő divatbemutatókig, amelyekre a tengerentúlról is tódult a publikum, hiszen Chanel – francia létére – sokak számára az amerikai álmot testesítette meg. Coco azonban nemcsak zseniális divattervező, hanem bámulatos üzletasszony is volt: kemény, megalkuvást nem ismerő, végtelenül konok, szarkasztikus és egocentrikus egyénisége éppúgy fogalommá vált, mint stílusa. “

Írta: Henry Gidel; fordította: Balla Katalin. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2009. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor

“Rotschild Klárát a keleti blokk Coco Chaneljeként emlegették a korabeli újságírók. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Rotschild Klára szalonja már a két világháború közötti indulásakor fogalommá vált Magyarországon. Innen öltözködtek a Horthy-kor arisztokrata hölgyei, megfordultak benne olyan nemzetközi hírességek, mint Cartier ékszerész felesége, gróf Almássy Jacqueline vagy Faruk egyiptomi király édesanyja és lánytestvérei is. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy Miklós menyét az évtized álomesküvőjén. Ám az igazi csoda mégiscsak az volt, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedése után is. Bár nem a saját nevén működött, de a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt, így becsempészte a nagy párizsi divatházak fényét az ötvenes évek szürke budapesti hétköznapjaiba. Még a köztudottan puritán Kádárné is el-ellátogatott ide, de Rotschildnál csináltatott gardróbot Tito és Gromiko felesége és a perzsa sah neje. Rendszeres vendég volt nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, Törőcsik Mari, Halász Judit és sokan mások. De hogyan juthatott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe a szocializmus idején? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba? Mi tette őt a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb alakjává? És nem utolsósorban: miért választotta a halált ennyi siker fényében? Simonovics Ildikó sokéves kutatómunkával utánajárt ezeknek kérdéseknek, és felgöngyölítette a legendákkal, rejtélyekkel, elképesztő történetekkel övezett életút állomásait.”

Írta: Simonovics Ildikó. Budapest: Jaffa Kiadó, 2019. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Divatkirályok közelről

,,Csontos Tibor Divatkirályok közelről című kötete hiánypótló mű” – írta Náray Tamás – ,,nemcsak a divat világa iránt érdeklődőknek lebilincselő olvasmány, a divattervezéssel foglalkozni kívánóknak vagy a már praktizáló designereknek, sőt a divatmanagereknek is izgalmas lehet. Meg kell vallanom, rengeteg új információval bővült a látóterem, mi több, egyet s mást talán még a saját pályámon is hasznosítani fogok abból, amit itt olvastam.  Mert azt eddig is tudtam, hogy senki sem a csúcson kezdte. Azt is sejtettem, hogy egy pálya alakulásában a szerencsének is van nem is kevés szerepe, és ehhez kellenek a nagy találkozások. De hogy a divatvilág császárai feketén-fehéren ki is mondják ezeket az igazságokat, az egészen kivételes jó érzéssel töltött el. Mert egyszer s mindenkorra szertefoszlott a szabni-varrni-rajzolni sem tudó, szakmaiatlan, ügyeskedő divattervező képe, aki csupán társasági eseményeken való nyüzsgéssel, feltűnősködéssel akar érvényesülni és előbbre jutni. Ezt külön köszönöm az írónak, s azoknak a Mestereknek, akik interjúikban hozzájárultak a ,,megvilágosodáshoz”. Nevezetesen ahhoz, hogy a divattervezés komoly tudást igénylő szakma, amelyet egész életen át hol keservesen, hol könnyebben, hol szárnyalva, hol pedig a porba sújtva tanul az, aki vele szerelembe esett. S hogy vannak észbontó partik, fények, glamour és gazdagság? Igen, vannak ezek is. De nem csak ezek vannak. Sőt ebből van a legkevesebb. Ez ugyanis csupán a gyógyír az emberfeletti munkára, a túlhajszoltságra, a megállás nélkül forgó, kíméletlenül daráló, folyamatosan újat követelő divatgépezet szezononkénti szorítására és az állandó megfelelési kényszerre. Szívből ajánlom Csontos Tibor könyvét mindenkinek, aki tartalmas szórakozásra vágyik, s aki a felszín csillámporos takaróját fellebbentve az igazi emberi életpályákra, sikerekre és drámákra is kíváncsi.”

Írta: Csontos Tibor. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2010. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban


Divat, kultúra, történelem – Divattörténeti tanulmányok

“A divat jelenségét sokan próbálták már definiálni, maradéktalanul azonban senkinek sem sikerült, mert maga a divat fogalma is állandóan módosul. A viselet egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy maga is információ, amely egy az aktuális gazdasági és politikai helyzet hatására változó folyamat során követendő példává lesz. A divatjelenségek dinamikájában tehát nem az a leglényegesebb mozzanat, hogy egy új forma megjelenik, hanem hogy ez az új forma elterjedtté válik-e, és milyen számban akadnak követői. A divattárgyak azáltal is jelentésesek és informatívak lehetnek, hogy külseje alapján képesek egy egyént az adott társadalomban elhelyezni, mi több tükröződései annak, hogy viselőjük miként határozza meg önmagát. A modern viselettörténet-tudomány ebben a szellemben foglalkozik a változó divatjelenségekkel. A témáról Divat, egyén, társadalom címmel 2016-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában és az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában már megjelent egy tanulmánykötet. Jelen könyv az ekkor megkezdett utat folytatja, a divat fogalmát, kialakulásának, elterjedésének okait járja körül, szoros összefüggésben az adott kor kultúrájával és történelmi eseményeivel. A kötet, értekezéseinek szövedékébe fűzve, ízelitőt ad a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának Textilgyűjteményéből, szerkesztői ugyanis rendkívül fontosnak tartották, hogy a divat történetének alakulását a megidézett korszakokra jellemző műtárgyak képes anyaga által is illusztrálják.”

Szerzők: F. Dózsa Katalin, Szatmári Judit Anna, Szentesi Réka. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2018.

Katalógusunkban


A kaczkiás bajusz

“A szemrevaló bajusz egy évszázad elteltével újra a divat kikerülhetetlen szereplőjévé vált. Bizonyítja ezt, hogy e férfias >>küzdelemnek<< már a 9. világ­bajnokságát rendezik meg 2009-ben Anchorage-ben (Alaska) és büszkék lehetünk, mert >>magyaros bajusz<< kategória is szerepel ezen versenyen; hogy 2005-ben egy nem kosztümös játékfilmet forgattak a franciák “La moustache” (A bajusz) címmel; hogy Balassi, Zrínyi, Rákóczi formai követőinek közreműködésével a bajusz.blog.hu aktív online-életet él. A kackiás szó eredetének ugyan nem sikerült utánajárnunk, de hogy hogyan néztek ki anno ezen jelzővel ellátott bajuszok, azt könyvecskénkben meg tudjuk mutatni”

Szerkesztették: Faragó István, László Zsuzsa, Domokos Imre, Nagy Ágnes. Budapest: Tandem Grafikai Stúdió, 2009. Forrás: www.libri.hu

Katalógusunkban