KÖNYVAJÁNLÓK

Törökországi történetek

Cevdet bey és fiai

“A 2006-ban Nobel-díjjal kitüntetett, isztambuli születésű és ma is Isztambulban élő Orhan Pamuk (1952-) a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte nagy népszerűségnek örvendő alakja. … Műveit több mint 40 nyelvre fordították le.
Cevdet Bey a 20. század elején válik gazdag török kereskedővé, amikor üzlettel még csak keresztények foglalkoznak. Ezért az isztambuli üzletemberek világában idegennek, a késő oszmán kori elit tagjai között pedig kitaszítottnak érzi magát. Mégis eltökélten halad a maga útján: gyarapítja vagyonát, házat vásárol, és előkelő lányt vesz feleségül. Álma egy “óraműpontossággal működő”, nyugatias család, ahol a legfőbb érték az összetartozás és a békés, nyugodt élet. A következő generáció tagjainak egyszerre kell szembenézniük az apai örökséggel és a nyugatias reformok lázában élő, ám az évszázados beidegződéseket makacsul őrző társadalommal. Miközben Európa újabb háborúra készül, olyan erkölcsi dilemmákkal szembesülnek, amelyek mind ugyanazt a kérdést feszegetik: megvalósulhat-e Cevdet Bey álma, létezik-e a polgári világnak egy jellegzetes török változata, vagy az egész csak illúzió? A válasz még a hetvenes évek forrongó politikai légkörében felnövő unokák számára sem egyértelmű. Orhan Pamuk 1982-ben megjelent első regénye három nemzedéken átívelő családtörténet. Az apró mozaikdarabkákból kirajzolódó, tablószerű elbeszélés hétköznapi pillanatképeket tár az olvasók elé, mégis érzékenyen világít rá azokra a problémákra, amelyek a mai napig feszítik a török társadalmat.”

Írta: Orhan Pamuk; fordította: Nemes Krisztián. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2017. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


A piros hajú nő

“A nyolcvanas évekbeli – Isztambul adja a díszleteit Orhan Pamuk legújabb regényének, amely alig pár hónappal az eredeti megjelenése után már magyar nyelven is olvasható. A történet narrátora és egyik főszereplője Cem, egy tizenéves fiú, aki – miután az apját a politikai rendőrség elhurcolja – kettesben él az édesanyjával. Egy nyarat a nagybátyja gebzei kertjében dolgozik; itt ismerkedik meg a közelben dolgozó Mahmuttal, aki egy nagy figyelmet és hatodik érzéket igénylő, ősi módszerrel űzi a kútásás művészetét. Cemnek nagyon megtetszik a munka, Mahmutnak pedig értékeli az érdeklődését, s így inasként maga mellé veszi őt. A munka kemény, de megvan a maga varázsa – akárcsak annak a titokzatos, szépséges nőnek, akit egy megbízás során lát, s akit magában Piros Hajú Nőnek kezd nevezni. Innentől kezdve Cemnek nincsen nyugta, kínozza a szerelem, ami első látásra leterítette őt; mindenhol szíve hölgyét lesi-keresi. A sors úgy hozza, hogy meg is találja, méghozzá egy meglepő helyen: egy vándortársulatban, a Tanulságos Legendák Színházában, ahol a Piros Hajó Nő mesemondóként és történetmesélőként lép fel. Cem teljesen elveszti a fejét – nem úgy a mestere, aki nem nézi jó szemmel inasa szenvedélyét. Hamarosan az is kiderül, hogy miért nem…”

Írta: Orhan Pamuk; fordította: Tasnádi Edit. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2016. Forrás: Kello.hu

Katalógusunkban


Hó 1.

“Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. Saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzései. Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalom és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híeivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, …”

Írta: Orhan Pamuk; fordította: Ladányi Katalin. Budapest: Ulpius-Ház Kiadó, 2005. Forrás: borító

Katalógusunkban


Furcsaság a fejemben

“Szerelmi történet, ugyanakkor modern eposz is. Orhan Pamuk hat évig dolgozott a regényen, amelyben a bozaárus Mevlutnak és három éven keresztül szerelmes levelekkel ostromolt kedvesének isztambuli életét meséli el. Mevlut 1969 és 2012 között több mint negyven éven át árult joghurtot, bozát és piláfot Isztambul utcáin, volt parkolóőr és sok minden más. Figyelte, hogyan telnek meg az utcák a különféle emberekkel, hogyan rombolják le és építik újjá a város nagy részét. Látja az Anatóliából érkezőket és a meggazdagodókat; ugyanakkor tanúja az ország átalakulásának, a politikai csatározásoknak és puccsoknak. Az különbözteti meg másoktól, hogy érdekli, milyen furcsaság van a fejében. Soha nem tesz le arról, hogy téli estéken bozát árusítson, és a kedvesének kilétén gondolkozzon. Az ember szándéka vagy a sors a fontosabb a szerelemben? Tőlünk függ, hogy boldogok avagy boldogtalanok leszünk, vagy tőlünk függetlenek a velünk megtörténő események? Miközben a Furcsaság a fejemben ezekre a kérdésekre keresi a választ, a családi élet és a városi lét közötti összeütközésekről, a nők otthoni kiszolgáltatottságáról és haragvásairól is képet ad. Ez a könyv egyike az évtized 50 legemlékezetesebb világirodalmi megjelenéseinek – Könyves Magazin”

Írta: Orhan Pamuk; fordította: Tasnádi Edit. Budapest: Helikon Könyvkiadó, 2016. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Szultána – Az utolsó török hercegnő élete

“A könyv anyám története, Zelma hercegnőé, aki egy isztambuli palotában született. Szerettem volna megérteni szenvedélyes életét, megpróbáltam újraélni mindazt, amit ő átélt..” A történet 1919-ben kezdődik az Ottomán Birodalom utolsó szultánjának udvarában. A hercegnő hétéves, amikor a birodalom összeomlik, s az uralkodócsalád száműzetésbe kényszerül. Zelma Bejrútban nő fel, itt találkozik első szerelmével, s itt éri az első csalódás is. Elkeseredésében beleegyezik, hogy hozzámenjen egy indiai rádzsához, akit még sohasem látott. Életének legkülönösebb korszaka kezdődik el a misztikus Indiában. Ám Zelma itt sem talál új hazára, Párizsba menekül. Ha rövid időre is, de valóra válhatnak álmai…”

Írta: Kenize Mourad; fordította: Balla Katalin. Budapest: Geopen Kiadó, 2003.

Katalógusunkban


Hárem – A fátyol mögé zárt világ

“Egy régi házban születtem Izmirben, Törökországban. Otthonunk előző lakója egy pasa volt, aki a háremével együtt foglalta el az épületet. …Nagyanyám és nővérei maguk is háremben nevelkedtek.”
“A mű fókuszában a Topkapi Palota híres háreme áll, amely a legismertebb ilyen jellegű épület. A kötet elkalauzol bennünket a rabszolgapiacokra és a szultánák káprázatos budoárjaiba. Szemtanúi lehetünk az odaliszkok és a háremet őrző eunuchok napirendjének, és megismerhetjük a szövevényes viszonyokat, amelyek a szultán feleségei, a kedvencek és a sokszor az uralkodóra is nagy befolyást gyakorló válide szultána (a szultán édesanyja) között szövődtek. A könyv bemutatja a a házassági és a gyermekneveléssel kapcsolatos szokásokat éppúgy, mint a különféle babonákat. Végül arra is kitér, hogy ez a Keletről származó intézmény hogyan hódította meg az európai képzeletet – akár a lakberendezés, akár az öltözködés vagy a művészet területén.”

Írta: Alev Lytle Croutier; fordította: Ongrádi Melinda. Budapest: Cser Kiadó, 2017. Forrás: fülszöveg

Katalógusunkban


A hárem bábája

“A velencei bába népszerű szerzője új könyvében a 16. századi Konstantinápolyba repíti az olvasót. Hanna és Izsák sok-sok akadályt küzdenek le, hogy új életet kezdjenek az oszmán birodalomban. Izsák selyemkészítésbe kezd, Hanna pedig, aki hamar elnyeri a főváros legjobb bábája elismerést, a szultán fényűző háremében kap megbízatást. Egy éjszaka Hannát a szultán palotájába hívatják. Ekkor találkozik először a gyönyörű Leával, akit elraboltak, hogy a szultán ágyasa legyen. Ám a lány súlyos titkot cipel magával. Ha fény derül rá, Leára szörnyű sors vár. Hanna mindent elkövet, hogy segítsen a lánynak, ám ezzel nem csak a saját, de a családja életét is kockára teszi. Mindennek tetejébe házukba egy elbűvölő idegen nő állít be váratlanul, és kis híján romba dönti Hanna családi boldogságát. Nem kevesebbet akar, mint a férjét és a szemük fényét, a kis Matteót.”

Írta: Roberta Rich ; fordította: Kovács Teréz Orsolya. Budapest: Tericum Kiadó, 2014. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban


Hótündér – Egy török börtönbe jutott lány naplója

“A 18. évét épp betöltő Andrea önálló életről álmodott. Felnőttnek képzelte magát, és saját kereset után vágyódott. Szeretett volna utazni, világot látni. Valójában még iskolába járt, de a kiszemelt szakmát nem szerette, jövője szempontjából kilátástalannak tartotta. Barátnője váratlanul törökországi nyaralásra csábította: egy táskát kellett magával vinnie, és ezért pénzt ígértek kérdéseire nem kapott választ. Andrea vakon bízott barátnőjében, így kezdetét vette a beláthatatlan következményekkel járó utazás A könyv megtörtént eseményeket tár az olvasó elé. Szereplői ma élő emberek, de egyesek nevét személyiségi jogaik védelmében megváltoztattuk. A szerző: Andrea Rohloff 1983-ban, Berlinben született. Alapfokú tanulmányait követően kereskedelmi iskolába iratkozott. 2001 májusában a török Állambiztonsági Bíróság hat év három hónap börtönbüntetésre ítélte. 2002 júniusában áthelyezték a berlini női büntetésvégrehajtó intézetbe. 2002 szeptemberétől folytathatta tanulmányait, majd 2003 márciusában próbaidőre szabadlábra helyezték”

Szerző: Andrea Rohloff ; feljegyezte Anne Nürnberger; fordította: T. Bíró Katalin. Miskolc: Z-Press Kiadó, 2004. Forrás: Libri.hu

Katalógusunkban